Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
76 ugyanolyan megítélés alá esik, mint az alkotás értékesítéséhez fűződő érdeke a szerzőnek. A 16. § kapcsán kifejtett indokokból kifejezetten kimondja, a javaslat, hogy a szerző részesedési joga végrehajtás alá vonható. E jog gyakorlása tekintetében ugyanis nem lehet olyan szempontot találni, mely a szerző szabad rendelkezési jogának kímélését tenné indokolttá, tekintettel arra, hogy a részesedési jog csak olyankor gyakorolható, ha a szerző szellemi alkotását eredeti példányképpen hordozó testi tárgyat más idegeníti el, nem a szerző vagy örököse. A javaslat 18. §-ának az a szabálya, mely szerint a. szerző ellen intézett végrehajtás tárgya a szerző beleegyezésétől függetlenül csak az lehet, ami a szerzőt a nyilvánosságra hozott alkotásra vonatkozó vagyoni érdekű jog önkéntes érvényesítése vagy értékesítése folytán megilleti, megfelel a hatályos szerzői jog álláspontjának, azzal az eltéréssel, hogy ez a korlátozás nem terjed ki a szerző örökösére (hagyományosára) a már jelzett indokokból. Nem szorul kiemelésre, hogy abban az esetben, ha a végrehajtás útján értékesítés a szerző halála után történik, az ily értékesítéssel szemben is érvényesíteni lehet a szerző szellemi érdekű jogait a javaslat 20. és 21. §-ának megfelelően. .4 19. §-hoz. Gondoskodik a javaslat a szerző vagy örököse, avagy hagyományos vagyoni érdekének megóvásáról abban az esetben is, ha nem ellene, hanem más ellen foganatosítanak végrehajtást olyan jogra, mely eredetileg a szerzőt illető vagyoni érdekű jog volt. Ez különösen kiadói ügylet esetében fordulhat elő. Ilyenkor a 19. § értelmében az, aki a végrehajtás folytán értékesítési jogot szerez az alkotásra, a végrehajtást szenvedővel (kiadóval stb.) egyetemlegesen felel azokért a kötelezettségekért, melyek a szerzőnek vagy örökösének javára kapcsolatosak az ily joggal. Természetesen nem terjedhet ki az ily felelősség már létesült kártérítési kötelezettségre, mely független a szerző vagyoni érdekű jogának ily kényszerű értékesítésétől. A javaslatnak szóban levő rendelkezése megfelel egyes újabb külföldi példáknak. Új az a rendelkezés is, hogy' olyankor, ha a szerző vagyoni érdekű jogára zálogjogot önként engedett, ily jog átruházásának a szerző beleegyezése nélkül nincs joghatálya, azonban a szerző beleegyezését csak nyomós okból tagadhatja meg, nehogy az átruházó méltánytalanul meg legyen kötve. A szóbanlevő rendelkezést az teszi indokolttá, hogy bár a szerző vagyoni érdekű joga alkalmas tárgya az idegen dologbeli jogoknak, így a zálogjogoknak is, azonban az ily elzálogosítás nem eshetik mindenben egy tekintet alá más zálogjogokkal, éppen a szerzői jog sajátos természetének, így különösen a szerző szellemi érdekeinek megfelelően. Amint tehát végrehajtással általában nem lehet kényszeríteni a szerzőt alkotásának terjesztésére, úgy nem lehet ügyleten alapuló zálogjog esetében sem. Nem szorul indokolásra, hogy a szerzőnek ily jogosultsága nem terjed ki a szerző örökösére, sem hagyományosára. 6. A szerző halála. .4 20. és 21. §-hoz. A 20. §-nak az a rendelkezése, mely szerint a szerzőt alkotására nézve megillető jog gyakorlása — hacsak a törvény mást nem rendel — nem függ attól, hogy a szerző életben van-e, a szerző vagyoni érdekű jogai tekintetében megfelel a hatályos jognak. Újítás csak a szellemi érdekű jogok tekintetében van. Ebben az irányban a javaslat elvileg ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint a szerző vagyoni érdekű jogai tekintetében, mégpedig a római egyezmény 6i/a. cikkében foglalt rendelkezésen túlmenően, mely a szerző ott megjelölt személyiségi jogainak érvényesülését csak a szerző élete tartamára teszi kötelező joggá nemzetközi viszonylatban. A javaslat ugyanis a Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatában foglalt szabályozáshoz alkalmazkodik és ettől csak annyiban tér el, hogy a szerző személyiségi jogának gyakorlását az említett javaslat 108. §-ában foglalt korlátozás nélkül engedi érvényesülni a szerző halála után, azoknak az indokoknak mérlegelése alapján, melyeket az általános indokolás már ismertetett. Megemlítést érdemel, hogy a javaslat a római konferencia óhajának is eleget tesz azzal, hogy a szerző személyiségi jogát halála után is elismeri. A szóbanlevő általános elv azonban nem egyformán érvényesül a szerző szellemi és vagyoni érdekei tekintetében. Nem szólva arról, hogy a szerző vagyoni érdekű jogai
