Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
75 A javaslat 30. §-a értelmében ugyanis az ily előadó művész beleegyezésének joga szintén •a filmgyártó vállalat tulajdonosára száll át. Hasonlóképpen világos a javaslatból' is, hogy a fényképészt sem illeti abszolút jog a mozgófényképészeti alkotásra nézve, mert a javaslat 87. §-a értelmében olyankor, ha fényképeket vagy más hasonló eljárással elő- áilított műveket üzleti vállalat körében állítanak elő, a szerző joga az ily iparüzlet tulajdonosát illeti. A rendezőt is csak annyiban illeti meg abszolút jog a javaslat szerint, amennyiben a szokásos módon meg van nevezve, egyébként a javaslat 9. §-ának 2. bekezdéséhez képest a színházi vagy más ilyen vállalatnak, tehát a filmgyárlóvállalatnak tulajdonosát is szerzőnek kell kétség esetében tekinteni. Abban a tekintetben, hogy a szövegnek a filmhez alkalmazóját mennyiben illeti szerzői jog, a javaslat nem foglalt állást, lehbez képest erre nézve az általános szabályok irányadók. Amennyiben tehát az ily alkalmazó tevékenységnek eredményét szellemi alkotásnak lehet tekinteni, a mozgó- fényképészet} alkotás szerzőjével1 szemben abszolút jog illeti meg. Ennek a kérdésnek eldöntését azonban a javaslat a tudományra és a gyakorlatra bízza. Igaz ugyan, hogy a kötelmi jogi oltalom — különös tekintettel a filmgyártóvállalat nagy gazdasági túlsúlyára — nem mindig kielégítő és az is bizonyos, hogy a filmgyártóvállalat tulajdonosával szemben abszolút joggal rendelkező személyek érdekeinek az ily vállalat tulajdonosának érdekeivel összeegyeztetése nehézségekkel járhat: mindamellett nem mutatkozott célszerűnek sem az, hogy a film létrejötte körül közreműködő személyeket kizárólag a kötelmi jogi oltalom körére utalja a javaslat, sem az, hogy dispozitív rendelkezéssel maga a javaslat szabályozza azt a kérdést, milyen arányban illeti meg az értékesítés haszna a mozgófényképészeti alkotás létrejöttében alkotó tevékenységgel részes személyeket. Nem követi tehát a javaslat sem a német—osztrák javaslatnak azt a rendszeréi, mely szerint a mozgófényképészeti alkotás létrejövetele körül közreműködő személyek szerzői jogai a törvény' erejénél fogva — erre vonatkozó megállapodás nélkül is — átszállnak a filmgyártóvállalat tulajdonosára, sem egyes újabb külföldi törvényeknek azt a rendszerét, mely szerint a mozgófényképészeti alkotás létrejövetelében részes személyeknek az értékesítés hasznából részesedése arány’át megállapítják. Az abszolút joggal rendelkező szerzők tekintetében a javaslat 17. §-a kellő alapot nyújt a méltányos rendezésre, ezen túlmenni éppen a fi'Imgy'ártás nagy' költségeire tekintettel nem volna, célszerű, így különösen tartózkodik a javaslat a részesedés arányának megállapításától. Egyfelől azért, mert a szóbajöhető funkciók éppen a szerzői jog szempontjából különféle megítélés alá esnek, amennyiben részben abszolút, részben csak kötelmi jogállással bírnak. Másfelől azért, mert maguknak az egyes funkcióknak kiválasztása is bizonyos önkénnyel és merevséggel járna. Végrehajtás a szerző vagyoni érdekű jogára. .4 IS. §-hoz. A szerző vagyoni érdekű jogainak végrehajtása alá vonása tekintetében lényegesen eltér a javaslat a hatályos szerzői jogtól. Az 1921 : LIV. te. 4. §-a értelmében a szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét, avagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. Az általános szabályok alól tett ezt a kivételt a javaslat megszorítja. annyiban, hogy csak a szerzőt mentesíti az ily végrehajtás alól, ellenben az örökösi és a hagyományost nem. Mihelyt ugyanis az alkotás jogszerűen nyilvánosságra került, csak a szerzőt kell kímélni attól, hogy' ne legyen köteles tűrni olyan alkotásának terjesztését, melyet nem tart erre alkalmasnak. A szerző halála után az ily kíméletnek nincs kellő indokoltsága. Az örökös (hagyományos) már nem áll olyan közeli kapcsolatban a műhöz, mint annak szellemi létrehozója. E mellett az is figyelmet érdemel, hogy a szerzőnek módjában, van a javaslat 26. §-a értelmében alkotását a forgalomból! kivonni. Ha ezt nem tette meg, azt lehet feltételezni, hogy művét nem tekinti magához méltatlannak. Ebben az esetben örököse érzékenységét nem lehet figyelembe venni. A szerzővel szemben is módot ad azonban a javaslat a végrehajtásra, ha ebbe beleegyezik. E felől azonban — visszaélések elkerülése végett — kifejezetten meg kell kérdezni a szerzőt a végrehajtás alkalmával. A beleegyezésre a dolog természetéhez képest a törvényes képviselő nem jogosult. Kiegészíti a javaslat a hatályos szerzői jogot annyiban is, hogy a végrehajtásról szóló rendelkezéseket alkalmazni rendeli oly dolgok tekintetében is, melyek kizárólag "valamely nyilvánosságra hozott képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás többszörösí- tésére szánt külön eszközök. Az ily testi tárgyak szabad birtoklásához fűződő érdek
