Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések

69

művészeti alkotás tekintetében, melyre nézve a szerző kifejezett akarata lehet csak elegendő alap arra, hogy az i'ly alkotást eredeti példányként hordozó testi' tárgyon a szerző nevét vagy jegyét feltüntessék. Ez a kivétel' a képzőművészeti alkotás sajátos természetéből következik, úgyszintén az a további ■ szabály is, hogy képzőművészeti alkotásnak többszörösített vagy közvetett elsajátítás útján létrejött példányán nem szabad a szerző nevét vagy jegyét úgy feltüntetni', hogy eredeti példány látszatát kelthesse. Ezek a szabályok, kapcsolatban a 78. § 2. és 3. pontjában foglalt büntető rendelkezésekkel, csak azt juttatják világosabb kifejezésre, amit az 1921 : LIV. te. 23. §-a mond ki! azzal a rendelkezésével, mely szerint az ott meghatározott büntetés alá esik az, aki a szerző nevét akarata ellenére a művön megjelöli' vagy mellőzi.

A 10. és 11. § rendelkezéseit egyébként is kiegészítik a 81. § büntető rendelkezései.

A szerző szellemi érdekeit érintik a 12. §-on felül a javaslat 17. §-ának arra az esetre szóló rendelkezései’, ha az alkotásnak több szerzője van, továbbá a javaslat 20. és 21. §-ának azok a rendelkezései, melyek meghatározzák, hogy a szerző szellemi érdekeinek érvényesítése a szerző halála után hogyan történhetik. Ebbe a körbe vág a 22. § 2’. bekezdésének az a szabálya, hogy az átruházott vagyoni érdekű szerzői jogot csak a szerzőnek vagy örökösének beleegyezésével lehet másra ruházni. Különösen nagyjelentőségű ebben a vonatkozásban a 26. §-nak az a szabálya, mely a szerző változtatási jogáról szól vagyoni érdekű jog átruházása esetében, nemkülönben annak változtatási jogáról, akire a szerző vagyoni érdekű jogát átruházta. Ugyané § utolsó bekezdésének a szerző .visszavonási1 jogát megállapító rendelkezésről már volt szó. Fontos rendelkezés a szerző szellemi érdekű jogai tekintetében a 27. és 28. §-nak a szerző és a tulajdonos közti viszonyt meghatározó szabályozása, nemkülönben a szerző elállási jogát szabályozó 29. és 30. §. Gondoskodik a javaslat a szerző szellemi érdekeinek védelméről abban a körben is, amelyen belül a szerző jogai közérdekből korlátozást szenvednek, így különösen a 43., 5.3—56., 58., 60. §-ban.

Végrehajtás.

A 12. §-hoz.

Az alkotás létrehozatalára és a nyilvánosság elé bocsátására vonatkozó szellemi érdekek jelentősége különösen a szerző hitelezőjének javára foganatosított végrehajtással kapcsolatban jelentkezik. A nyilvánosságra hozatal tekintetében lényegileg azon az1 állásponton van a javaslat, mint az 1921 : LIV. te. 4. §-a, mely szerint a szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. De ez a szabály a javaslat szerint nem érvényesülhet feltétlenül: kivétel az az eset, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy' a szerző alkotását abban az állapotban, amint a végrehajtás foganatosításakor van, nyilvánosságra hozatalra vagy legalább értékesítésre szánta. Ilyenkor nem volna indokoltsága a szerző beleegyezését kívánni a kényszerű nyilvánosságra hozatalhoz. Még kevésbbé lenne indokolt ilyen esetben az örökös vagy hagyományos beleegyezését kívánni, akit egyébként szintén nem lehet az alkotás nyilvánosságra hozatalára kényszeríteni. A nyilvánosságra hozott alkotás végrehajtás útján való értékesítésének korlátáit a javaslat 18. §-a szabja meg.

5. .4 szerző jogvédte vagyoni érdekei.

A 13—15. §-okhoz.

Az 1921 : LIV. törvénycikk az egyes művekről szóló rendelkezések kapcsán külön- külön határozza meg, milyen módon értékesítheti a szerző alkotását. A javaslat — az általános indokolás során vázolt rendszerének megfelelően — együttesen, elvi alapon, a szellemi alkotásokra nézve általában szabályozza a kérdést és azzal a szabállyal kezdi a 13, §-t, hogy a szerző maga határozza meg, értékesítheti-e alkotását és ha igen, hogyan történjék az értékesítés'. Ennek a szabálynak különösen a szerző hitelezője javára foganatosított végrehajtás tekintetében van jelentősége (18. és 19. §). Az egyes értékesítési módok felsorolása a javaslat rendszerének megfelelően nem kimerítő, csupán példázó és nagyjából megfelel a hatályos jognak. Túlmegy azonban a javaslat a hatályos jogon egyfelől a bérbeadás (kikölcsönzés) kizárólagos szerzői jogként felemlítéséVel, másfelől a rádió útján közlésnek kifejezett megemlítésével:. A rádió tekintetében a javaslat egyfelől a római egyezmény 11/a. cikkéhez alkalmazkodik, másfelől azonban olyan elvet iktat törvénybe, amely a jogtudományban — de lege lata ugyan vitatottan, de lege fe-