Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
70 renda azonban egyértelműen — nálunk is helyesnek van elismerve. A bérbeadás (kikölcsönzés) tekintetében jogosultnak mutatkozik az a törekvés, hogy az értékesítésnek az a módja, mely különben is alkalmas az értékesítés más, nagyobb haszonnal járó módjainak megbénítására, szintén a szerző javára érvényesüljön. Külön megemlíti a javaslat a szerző vagyoni érdekű jogai közt az alkotás külföldön többszörösítet't példányának behozatalát, úgyszintén a színpadi műnek nem színészek útján (pl. bábokkal) előadását. Mint már szó volt róla, kerüli a javaslat szövege a szerző vagyoni érdekeinek felsorolásakor a közzététel kifejezés használatát. Amennyiben ez a kifejezés az első nyilvánosságra hozatalt jelenti, a javaslat a közzététel helyett a nyilvánosságra hozatal kifejezést használja és ezt a szerző szellemi érdekű jogának tekinti (10. §). Amint a 13. § kiemeli, a szerző vagyoni érdekű joga az alkotásnak a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készüléken vagy ily készüléknek állandó vagy cserélhető alkotórészem (lemezeken, hengereken, tekercseken stb.) megrögzítése és az ily készülék előállítása útján többszörösítése. Közömbös, hogy az ily megrögzítés a hang felfogásával vagy más módon történik-e. Az előbbire példa a gramofon, az utóbbira a zenei automata stb. Ebbe a körbe esik a mozgófénydrépészeti alkotáshoz közvetlenül írt és filmen megrögzített zene is, mely önállóságát szerzői jogi szempontból nem veszti1 el teljesen annak ellenére sem, hogy megrögzítése ugyanazon a képszalagon történhetik, mint amely a mozgófényképészeti alkotást hordozza. Ebben a tekintetben a javaslat követi a német— osztrák javaslat álláspontját. Az ily zene szerzőjének jogállása tekintetében azonban korlátozó rendelkezést tartalmaz a javaslat 30. §-a. Ki kell emelni, hogy a javaslat szakít a hatályos szerzői jognak azzal a rendelkezésével, hogy az — akár színszerű, akár más —előadás csak annyiban kizárólagos joga a szerzőnek, amennyiben nyilvános. Ennek a korlátozásnak nincs kellő indokoltsága. Korlátozásnak helyes felfogás szerint csak annyiban van helye, hogy a szerző joga szempontjából közömbösnek kell tekinteni az olyan előaldást, mely házi vagy iskolai körben megy végbe. Ami ezen a körön kíviilesik, csak a szerző beleegyezésével történhetik. Ennek az álláspontnak felel meg a javaslat 63. §-a, mely szerint bárkinek joga van nyilvánosságra hozott alkotásnak személyes előadására vagy a hallást avagy a látást közvetítő készülék útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételére, ha ez házi vagy iskolai körben megy végbe. A hatályos szerzői jog szóbanlevő álláspontjának ki nem elégítő voltáról tanúskodik a bírói gyakorlat is, mely egyes esetekben a szerző jogosult érdekének megóvása végett kénytelen kiterjesztően értelmezni a nyilvánosság fogalmát és megállapítani ezt olymnkor is, amikor az előadás a személyeknek előre meghatározott körében megy végbe ugyan, azonban ez a kör szélesebb a házi körnél. A javaslat rendszerében a kérdés gyakorlati megoldása nehézség nélkül történhetik. Mint már szó volt róla, külön kiemeli a 14. § a szerző vagyoni érdekű jogai között az alkotásnak nem fémvezetékes táviró vagy távbeszélő (rádió', képtáviró stb.) útján közlését is. Az ily közlési módot a javaslat röviden rádióközvetítésnek nevezi. Természetesen a szerző vagyoni érdekű joga az alko'tás előadásának a belföldön különböző helyeken tartózkodó korlátlan számú egyén számára egyidejűleg, de nem ismételhetően más módon hallhatóvá vagy láthatóvá tétele is. Ebbe a körbe esik az alkotásnak a nyilvános telefonhálózat útján közlése is, nemkülönben — figyelemmel a 24. §-ra is — külföldi rádióközvetítésnek belföldi adóállomás útján továbbterjesztése (rebroadcasting). Természetesen a szerző joga alkotásának álló vagy mozgó fényírás útján közlése is, ami már a 13. § rendelkezéséből és az értékesítés általános jogából is következik. A német—osztrák javaslat nyomán kifejezetten kimondja a 14. § azt is, hogy a szerző joga alkotásának hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján — a bár szabad ég alatt tartott — előadás vagy bemutatás helyiségén kívül hallhatóvá vagy láthatóvá tétele, úgyszintén alkotása rá diók ö z ve t í t ésén e k hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tétele is. Ami különösen az utóbbi szempontot illeti, a javaslat álláspontja az, hogy a rádióközvetítés felfogása közömbös ugyan a szerzői jog szempontjából, azonban az ezen túlmenő tevékenység már a szerzői jog körébe esik. A szerző szóbanlevő vagyoni érdekű jogának jelentékeny korlátozásait állapítja meg a javaslat 40—42. §-aibam, továbbá az 53., 571., 50. és* 60., úgyszintén a 63. §-ban. Az 1921: LIV. te. 60. §-ával összhangban példaként említi a javaslat a szerző vagyoni érdekére az utánaépítést, úgyszintén általában a terv kivitelét is. A szerző vagyoni1 érdeke kiterjed a 14. § szerint alkotása közvetett elsajátításának (6. §) értékesítésére is. Ezzel a szövegezéssel helyesbíti a javaslat az 1921 : LIV. te. 6. §-ának 10. bekezdéséi, mely alkalmas annak a látszatnak keltésére, mintha a közvetett
