Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
68 telenül megvan a megcsonkítás és más olyan megváltoztatás tilalma is, amely a szerző hírnevére hátrányos. Nem említi külön a javaslat a szerző becsületére hátrányos értékesítést, mert ez annyiban, amennyiben a szerzői jogra tartozik, úgy is folyik abból, hogy a javaslat 1. §-a értelmében a szerző minden szellemi érdekét jogosult bárkivel szemben megoltalmazni és ebben csak annyiban van korlátozva, amennyiben a törvény kifejezetten rendeli. Egyébként a becsület sérelmének mind büntetőjogi, mind magánjogi következményeit a becsület védelméről szóló 1914 : XL1. törvénycikk rendelkezései határozzák meg s ezek — a 28. §-ban — a becsület sérelmével okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése felől is rendelkeznek, már pedig a római egyezmény 6/a. cikkének 2. bekezdéséhez képest a berni Unió országainak hazai törvényei hivatottak megállapítani a szerző személyiségi jogai gyakorlásának feltételeit s e jogok megóvására szolgáló jogi eszközöket annak az országnak törvényei szabályozzák, amelyben a védelmet igénylik. A példázó felsorolásban is túlmegy azonban a javaslat a római egyezményen, ameny- nyiben a javaslat 10. §-a a szerző kizárólagos elhatározására bízza, vájjon létrehozza és nyilvánosságra hozza-e alkotását, továbbá, hogy nyilvánosságra hozza-e szerzőségét. Az, hogy a szerző maga határozza meg, létrehozza-e alkotását, magától értetődő ter- mésztességnek látszik ugyan, azonban nagy gyakorlati jelentőség fűződik egyfelől az alkotás értékesítési jogának ügyleti átruházása vagy átengedése esetében, másfelől a szerző ellen intézett végrehajtás során. Az előbbi tekintetben a javaslat 101. §-a vonja le a szó- banlevő elv következményét, amikor a kiadót nem jogosítja fel arra, hogy a szerzőtől a mü szolgáltatását követelhesse, hanem csupán kártérítési és elállási jogot biztosít a kiadó számára. A szellemi alkotás természetéből következik ugyanis, hogy csak önként, szabadon és nem kényszer folytán gyakorolható, s hogy a szerzőt nem lehet arra kötelezni, hogy olyan alkotást hozzon létre, melynek szolgáltatását ügylettel ígérte ugyan, azonban utóbb — esetleg a körülmények változása következtében vagy más okból — arra a belátásra jutott, hogy az alkotás létrehozatala nem felel meg szellemi érdekeinek. A végrehajtás tekintetében pedig a javaslat 12. §-a rendelkezik, kimondva, hogy végrehajtás útján sem lehet a szerzőt alkotásra kötelezni. Ebben a vonatkozásban fokozottan állnak az imént kifejtett indokok. A már létrejött alkotás nyilvánosságra hozatalát sem lehet kivonni a szerző kizárólagos megítélése alól. A nyilvánosságra hozatallal válik a szellemi alkotás olyan önálló valósággá, mely bizonyos vonatkozásokban elszakad a szerző személyiségétől és bizonyos tekintetben — vagyoni vonatkozásban — ügylet vagy törvé'ny alapján a szerző akarata ellenére is értékesíthető. A nyilvánosságra hozatal tehát a legközelebbről érinti a szerző szellemi érdekeit, s ezért a javaslat ebben a tekintetben kifejezetten rendelkezik, de a már nyilvánosságra jutott alkotás tekintetében is gondosan óvja a javaslat a szerző szellemi érdekét akkor, amikor addig megy, hogy visszavonási jogot biztosít a 26. §-ban a szerző számára. E szerint a szerző alkotásának értékesítését még átruházás esetében is jogosult nyomós okból megtiltani. Természetesen köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, s a bíróság megfelelő esetben a visszavonási jog gyakorlását csak kellő biztosíték fejében engedheti meg. Ez a visszavonási jog, mely a szerzői jog francia irodalmában droit de repentir néven szereplő jog körébe esik, végső következményeit vonja le a szerzői jog tárgyául szolgáló alkotások szellemi1 jellegének. Ami a nyilvánosságra hozatalt illeti, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a javaslat 10. §-ának 2. bekezdése kimondja, hogy a nyilvánossággal egy tekintet alá esik a személyeknek előre meg nem határozott köre is, a nyilvánosságra hozatallal pedig egy tekintet alá esik a még nyilvánosságra nem hozott alkotás lényeges tartalmának a nyilvánossággal közlése is. Az utóbbi vonatkozásban az 1921 : LIV. te. 6. §-ának 1. pontja is védi a még meg nem jelent vagy közzé nem tett művet lényeges tartalmának jogosulatlan közlése ellen. A nyilvánosságra hozatal módját a javaslat nem határozza meg. Ilyen lehet az építés is. A nyilvánosságra hozatalnak egyik módja a megjelenés (98. § 2. bek.j. Minthogy a nyilvánosságra hozatal a szerzőnek legszemélyesebb joga, a javaslat 10. §-a kimondja, hogy az alkotás nyilvánosságra hozatalára — végrehajtáson kívül is — a kiskorú vagy a gondnokság alá helyezett szerző törvényes képviselője csak abban az esetben jogosult, ha a 12. életévét betöltött kiskorú vagy az értelmes akaratelhatározásra képes gondnokság alá helyezett egyén a nyilvánosságra hozatalt maga is kívánja. A javaslat elvi álláspontja szerint a szerzőnek szellemi érdeke az is, hogy maga határozza meg, nyilvánosságra hozza-e szerzőségét. A javaslat 11. §-a szerint általában meg kell jelölni a szerzőt alkotásán vagy ennek többszörösífésén vagy előadása alkalmival, hacsak a szerzőnek ellenkező akarata nem nyilvánvaló. Más a helyzet a képző
