Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
67 lerai alkotás eredetijét vagy többszörösílését hordozó testi tárgyon vagy azzal rendeltetésszerűen tartósan összekapcsolt más tárgyon, vagy alkotás nyilvános előadása vagy nyilvános bemutatása, avagy rádió útján közlése alkalmával, vagy ezeknek előzetes hirdetése alkalmával, ahogy szerzőt szokás feltüntetni. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának 108. §-a is a néVvel egyenlő megítélésben részesíti az írói és a művészi álnevet. Ez a szabály ugyan közömbösnek tekinti azt, vájjon közismert e az ily álnév, azonban vélelmezni a szerzőséget ily széles terjedelemben nem volna célszerű. Ezért a javaslat megmarad a hatályos szerzői jog álláspontján. Abban az esetben, ha a szerző — legalább köziismert írói vagy művészi nevével vagy jegyével — nincs megjelölve, a szerzőt illető jogok érvényesítésére az 1924 : LIV. te. 29. §-a a kiadót, ha pedig ez nincs megnevezve, a művön megjelölt bizományost jogosítja fel ai szerzőt illető jogok érvényesítésére s a kiadót, illetve a bizományost a szerző jogutódának tekinti. A javaslat 8. §-ának 2. bekezdése lényegében fenntartja ezt a rendelkezést, de azzal az eltéréssel, hogy a kiadót megelőzően az jogosult a szerző jogainak érvényesítésére, aki a művet sajtó alá rendezte vagy szerkesztette. Erre a kiegészítésre szükség van, mert az említett személyek a magyar nyelv természete szerint nem esnek a kiadó kifejezéssel megjelölt fogalmi körbe, azonban a szerzőséghez közelebb eső szellemi tevékenységük alapján szerzőségük vélelmezése az üzleti értelemben vett kiadót megelőzően indokolt. A hatályos szerzői jog nem rendelkezik arról, hogy az álnéven vagy a szerző megnevezése nélkül megjelent mű szerzőjének jelentkezése esetében ki jogosult a szerzői jog gyakorlására. A javaslat a dolog természetének megfelelően úgy oldja meg a kérdést, hogy a szerző jelentkezésétől kezdődően csak a szerző gyakorolhatja az őt illető jogokat. Jelentkezésen elsősorban a beiktatást kell érteni (100. §), egyébként pedig csak a nyilvános jelentkezést. A 9. §-hoz. Kifejezetten rendelkezik a javaslat a felől, hogy a gyűjtemény tekintetében, ha a szerkesztő nincs megnevezve, a szerző érdekeinek érvényesítésére kétség esetében a gyűjteményre, mint egészre nézve a kiadó, illetőleg a művön megnevezett bizományos jogosult. A színrehozatal módja tekintetében (5. §) a rendező szokásos megnevezésének hiányában — a dolog természetéhez képest — annak a színházi vagy más ily vállalatnak tulajdonosát kel! kétség esetében szerzőnek tekinteni, ahol a színrehozatal' új módját elsőízben alkalmazták. A 8. é's 9. §-ban említett vélelmek megcáfolására a javaslat elsősorban a szerzőt jogosítja fel, tekintettel a szerzőségnek szorosan a szerző személyéhez kapcsolódó jellegére. A jogutódot is fel kellett azonban jogosítani a vélelmek megcáfolására, mert jogosult érdekük lehet a szerző kilétének felfedezése éppen a tőle eredő jog érvényesítése végett, ha ez a jog csupán vagyoni érdekű is. Természetesen ilyenkor sem lehet a szerzőt akarata ellenére az alkotáson vagy egyébként az alkotás értékesítésével kapcsolatban megnevezni, csupán abban a keretben, amelyben a szerző kilétének felfedezése a javaslat értelmében meg van engedve. Ebben a tekintetben a szerző szellemi és vagyoni érdekeinek érvényesítésére halála után jogosult személyek egymással szemben állhatnak és a szerző szellemi érdekéről rendelkező jogszabályok döntik el a vitát. '4. A szerző jogvédte szellemi érdekei. .4 10. és 11. §-hoz. A javaslat nem határozza meg kimerítően a szerző szellemi érdekeit, csupán példázó felsorolásukat adja a 10. és 11. §-ban. Ebben a tekintetben összhangban van a javaslat a római egyezmény 6 a. cikkével, mely szerint függetlenül a szerző vagyoni jogaitól, sőt még azoknak átruházása esetében is, a szerző megtartja azt a jogát, hogy követelhesse annak elismerését, hogy ő a mű szerzője, továbbá megtartja azt a jogát, hogy ellenezze a mű minden eltorzítását, megcsonkítását vagy más olyan megváltoztatását amely becsületére vagy hírnevére sérelmes lehetne. A javaslat 11. §-a is kimondja, hogy a szerzőnek szellemi érdeke egyebek közt az, hogy mindenki elismerje, hogy az alkotást ő hozta létre, továbbá, hogy alkotását senki el ne torzíthassa és általában olymódon ne értékesíthesse, mely a szerző hírnevére hátrányos. Ebben a rendelkezésben kétség
