Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések

67 lerai alkotás eredetijét vagy többszörösílését hordozó testi tárgyon vagy azzal rendeltetés­szerűen tartósan összekapcsolt más tárgyon, vagy alkotás nyilvános előadása vagy nyilvá­nos bemutatása, avagy rádió útján közlése alkalmával, vagy ezeknek előzetes hirdetése alkalmával, ahogy szerzőt szokás feltüntetni. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának 108. §-a is a néVvel egyenlő megítélésben részesíti az írói és a művészi ál­nevet. Ez a szabály ugyan közömbösnek tekinti azt, vájjon közismert e az ily álnév, azonban vélelmezni a szerzőséget ily széles terjedelemben nem volna célszerű. Ezért a javaslat megmarad a hatályos szerzői jog álláspontján. Abban az esetben, ha a szerző — legalább köziismert írói vagy művészi nevével vagy jegyével — nincs megjelölve, a szerzőt illető jogok érvényesítésére az 1924 : LIV. te. 29. §-a a kiadót, ha pedig ez nincs megnevezve, a művön megjelölt bizományost jogosítja fel ai szerzőt illető jogok érvényesítésére s a kiadót, illetve a bizományost a szerző jogutó­dának tekinti. A javaslat 8. §-ának 2. bekezdése lényegében fenntartja ezt a rendelkezést, de azzal az eltéréssel, hogy a kiadót megelőzően az jogosult a szerző jogainak érvénye­sítésére, aki a művet sajtó alá rendezte vagy szerkesztette. Erre a kiegészítésre szükség van, mert az említett személyek a magyar nyelv természete szerint nem esnek a kiadó kifejezéssel megjelölt fogalmi körbe, azonban a szerzőséghez közelebb eső szellemi tevé­kenységük alapján szerzőségük vélelmezése az üzleti értelemben vett kiadót megelőzően indokolt. A hatályos szerzői jog nem rendelkezik arról, hogy az álnéven vagy a szerző meg­nevezése nélkül megjelent mű szerzőjének jelentkezése esetében ki jogosult a szerzői jog gyakorlására. A javaslat a dolog természetének megfelelően úgy oldja meg a kérdést, hogy a szerző jelentkezésétől kezdődően csak a szerző gyakorolhatja az őt illető jogokat. Jelentkezésen elsősorban a beiktatást kell érteni (100. §), egyébként pedig csak a nyil­vános jelentkezést. A 9. §-hoz. Kifejezetten rendelkezik a javaslat a felől, hogy a gyűjtemény tekintetében, ha a szerkesztő nincs megnevezve, a szerző érdekeinek érvényesítésére kétség esetében a gyűj­teményre, mint egészre nézve a kiadó, illetőleg a művön megnevezett bizományos jo­gosult. A színrehozatal módja tekintetében (5. §) a rendező szokásos megnevezésének hiá­nyában — a dolog természetéhez képest — annak a színházi vagy más ily vállalatnak tulajdonosát kel! kétség esetében szerzőnek tekinteni, ahol a színrehozatal' új módját első­ízben alkalmazták. A 8. é's 9. §-ban említett vélelmek megcáfolására a javaslat elsősorban a szerzőt jogosítja fel, tekintettel a szerzőségnek szorosan a szerző személyéhez kapcsolódó jelle­gére. A jogutódot is fel kellett azonban jogosítani a vélelmek megcáfolására, mert jogo­sult érdekük lehet a szerző kilétének felfedezése éppen a tőle eredő jog érvényesítése végett, ha ez a jog csupán vagyoni érdekű is. Természetesen ilyenkor sem lehet a szer­zőt akarata ellenére az alkotáson vagy egyébként az alkotás értékesítésével kapcsolatban megnevezni, csupán abban a keretben, amelyben a szerző kilétének felfedezése a javaslat értelmében meg van engedve. Ebben a tekintetben a szerző szellemi és vagyoni érdekei­nek érvényesítésére halála után jogosult személyek egymással szemben állhatnak és a szerző szellemi érdekéről rendelkező jogszabályok döntik el a vitát. '4. A szerző jogvédte szellemi érdekei. .4 10. és 11. §-hoz. A javaslat nem határozza meg kimerítően a szerző szellemi érdekeit, csupán példázó felsorolásukat adja a 10. és 11. §-ban. Ebben a tekintetben összhangban van a javaslat a római egyezmény 6 a. cikkével, mely szerint függetlenül a szerző vagyoni jogaitól, sőt még azoknak átruházása esetében is, a szerző megtartja azt a jogát, hogy követel­hesse annak elismerését, hogy ő a mű szerzője, továbbá megtartja azt a jogát, hogy ellenezze a mű minden eltorzítását, megcsonkítását vagy más olyan megváltoztatását amely becsületére vagy hírnevére sérelmes lehetne. A javaslat 11. §-a is kimondja, hogy a szerzőnek szellemi érdeke egyebek közt az, hogy mindenki elismerje, hogy az alkotást ő hozta létre, továbbá, hogy alkotását senki el ne torzíthassa és általában olymódon ne értékesíthesse, mely a szerző hírnevére hátrányos. Ebben a rendelkezésben kétség­

Next

/
Thumbnails
Contents