Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - II. Részletes indokolás - Első fejezet. Általános rendelkezések
64 szempontból meghatározott szellemi alkotás sziínrehozatali módjának ils, amennyiben a 2. §-ban meghatározón követelményeknek megfelel, tehát egyénien újszerű. Az ily egész •— mint már az általános indokolás során szó volt róla — ismételhető közlésre alkalmasságánál fogva oltalmat érdemel, még pedig tekintet nélkül arra, hogy azok az egyes- testi tárgyak', melyek a színrehozatalnak eszközei, egymagukban is a szerzői jog oltalma alá esnek-e, így ha nem szellemi alkotások, p. o. közismert jelmezek vagy művészi jelleget nélkülöző bútorok, de egységes összeváltogalásuknál és a színszerű előadás megvalósítására alkalmasságuknál fogva szellemi egységbe olvadnak és ennek az egésznek elgondolása, megtervezése egyéni újszerűséget mutat fel. Természetesen nem érinti a színrehozalal módjának .alkotásjellegét az, ha a:z ennek céljára felhasznált testi tárgyak maguk is szellemi alkotási hordoznak, másfelől azonban az ily alkotások önállósága nem szűnik meg azzal, hogy a színrehozatat módja egységbe foglalja azokat. Kiegészíti a színrehozatal' módjára vonatkozó rendelkezést a, javaslat ff. §-ánák 2. bekezdése, mely szerint a színrehozalal módja tekintetében a rendező szokásos megnevezésének hiányában annak a színházi vagy más ily vállalatnak tulajdonosát kell kétség esetében szerzőnek tekinteni, ahol a színrehozatal ily módját elsőízben alkalmazták. Közvetett elsajátítás. A 6. §-hoz. A 6. § lényegében megfelel az 1921 : LIV. te. 8. §-áuak, azonban az ily másodlagos alkotásokat a javaslat egységesen meg is határozza. E meghatározás szerint más szellemi -alkotás lényegének vissza!ükröztetése is szellemi alkotás, ha annyiban, amennyiben az eredeti alkotástól ellér, megfelel a 2. §-ban meghatározott követelményeknek. E meghatározás célja aiz, hogy egyfelől kifejezésre juttassa a közvetett elsajátításnak más alkotásra támaszkodó, másodlagos jellegét, másfelől hangsúlyozza, hogy más alkotásának nem minden felhasználása, átalakítása közvetett elsajátítás, hanem amint a: 2:. § indokolása során már szó volt róla — csak akkor, ha a másodlagosságtól eltekintve, az ily átalakítás egyéni újszerűségei mulat. Mini a 2. § indokolása ís kiemelte, ennek a megkülönböztetésnek nagy gyakorlati jelentősége van. Minthogy a javaslat szerint a közvetett elsajátítás lényeges kelléke az, hogy az ily szellemi műveltet eredménye szellemi alkotás legyen a 2. § értelmében, ennélfogva kiesik a közvetett -elsajátítás fogalmi köréből a bármily egyéni és bármily jelentékeny interpretáló művészi teljesítmény számába menő puszta eladásbeli — közllésbeiü — eredetiség. Ehhez képest eltér a- 6. § az 1921 : LIV. to. 8. §-álól abban, hogy nem tartja fenn ennek azt a rendelkezését, mely szerint a mechnikal előadás céljára szolgáló, művészi tevékeny- -séggel járó alkalmazások az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek. Amint az általános indokolás során már említés történt róla, a javaslat más módon gondoskodik arról, hogy az előadó művésznek jogos érdekei megfelelő oltalmat nyerjenek előadó tevékenységük eredményének készüléken megrögzítése tekintetében. Erről a javaslat 34. §-a rendelkezik, mely csupán beleegyezési jogot ad az előadó művésznek az iiy megrögzítéshez. Külön kiemeli a (i. § a közvetett elsajátítás módjai közül a fordításnak az eredeti nyelvére visszafordítását, továbbá a mozgófényképészeti alkolás felhasználását nyelvi alkotás céljára, végül a képzőművészeti alkotásnak az eredetitől eltérő művészeti1 eljárással feldolgozását. Ez a kiemelés csak alakilag, jelent újítást, amennyiben a közvetett elsajátításnak ezek a módjai az 1921 : LIV. te. 8. és 6Ö'. §-a értelmében ezidőszerint is másodlagos alkolás számába mennek. Nem szorull hangsúlyozásra., hogy képzőművészeti alkotásnak más művészeti eljárással feldolgozása csak abban a szűk körben tekinthető közvetett elsajátításnak, amelyen belül a művészi alkotás törvényei szerint egyáltalában szó lehet arról, hogy az egyik művészeti eljárással lényegileg ugyanazt llehet kifejezni, mint egy másikkal. Nem lehet tehát közvetett elsajátításnak tekinteni azt, ha egy festmény tárgyát plasztikai mű tárgyául veszik. A plasztikai mű ugyanis egészen mást fejez ki, mint a síkban jelenikező festmény. Az illy alkotások között csupán az közös, ami a nyelv eszközeivel fejezhető ki1, ez pedig sem a festménynek, sem a plasztikai műnek nem lényege. Általában a ű. § alkalmazása elsősorban a művészet törvényeinek alkalmazá- .-sától függ. 3. Szerző. A 7. §-hoz. A szerző meghatározásának szükségességéről az általános indokolás során voll szó.
