Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - I. Általános indokolás

raény halárai közöli, melyek szempontjából a rendszerbeli elhelyezés módja. teljesen közömbös, Egyébként a fényképészeti alkotásokról rendelkező szabályoknak különválasztását és együtt tartását azi is célszerűvé teszi, hogy ezek a szabályok több tekintetben eltérnek a szerzői jog egyéb tárgyaira vonatkozó szabályoktól. Ezért a javaslat a fényképekről! az egyes rendelkezések fejezetében külön rendelkezik (87*. és 88. §).

Szintén a vegyes rendelkezések között foglalkozik a javaslat az árjegyzékkel, az üzleti hirdetésekkel, a használati utasításokkal, a lakásjegyzékekkel és a mindennapi élet gyakorlati céljait szolgáló egyéb nyelvi munkálatokkal, amelyek szintén nem tekinthetők szoros értelemben vett szellemi alkotásnak, mert csupán tényeknek felkutatása, kiválogatása vagy csoportosítása révén mutatnak újszerűséget, anélkül, hogy ez az ily munkálatot végző személynek egyéniségét kifejezésre juttatná. Az újszerűség az ilyen munkálatokban is csupán időbeli, nem a» alkotó egyéniségnek egyszerűségében, ismételheted lenségében jelentkezik. A javaslat 89. §-ának kifejezett rendelkezése nélkül legalább is kétséges volna, vájjon az ily munkálatok részesülhetnek-e a szerzői jog oltallmában. Bár ezek a munkálatok nem szoros értelemben vett szellemi alkotások, mégsem lehet helyteleníteni a szerzői jog szabályainak alkalmazását reájuk, mert oltalmuk gyakorlati szükségnek felel meg, az pedig, hogy ez az oltalom ugyanolyan, mint a. tulajdonképpeni1 szellemi alkotásoké, csupán a gyakorlati célszerűség szempontjában leli indokát, amennyiben az ily munkálatoknak speciális jogszabállyal védelmezése felesleges akkor, amikor a szerzői jog szabályai alkalmazhatók reájuk.

Kifejezetten kizárja a javaslat a szerzői jog oltalmából a közönséget egészségápolásra vagy balesetelhárításra oktató munkálatokat, menetrendkönyveket, szabályzatokat, vámtarifákat és általában a közönség tájékoztatására szánt munkálatokat, tekintet nélkül arra, hogy hatóság vagy közhivatali szerv vagy más hozta-e nyilvánosságra azokat. Az Hlyen munkálatok lényegéhez tartozik ugyanis, hogy azokhoz mindenki minél könnyebben hozzáférhessen, ezért szerzői jogot ezekre nézve nem volna célszerű megállapítani.

Külön rendelkezik a javaslat 90. §-a a képzőművészeti vagy iparin űvészeli alkotásnak nem tekinthető szövegkép (illusztráció), térkép, plasztikai mű, földgömb, földrajzi heíyrajzi (topográfiái), úgyszintén valamely probléma újszerű megoldását tartalmazó vagy egyébként újszerűséget mutató mérnöki vagy más műszaki vagy tudományos vonatkozáséi terv, rajz, ábra vagy vázlat oltalmáról. Az ily munkálatok szintén tényeknek kifejezésre juttatásai és újszerűségük szintéh időbeli,, nem egyéndes, amennyiben a konkrét megoldásnak megMése nem a meg nem ismétlődő egyéniség sajátosságából fakad, hanem az időbeli/ véletlentől függ. Az ily munkálatoknak azit az oltalmát, melyet a. szerzői jog szabályai nyújtanak, a római' egyezmény; a berni Unióhoz tartozó államok javára kötelezővé teszi, s mert ezek, a, munkálatok egyébként is oltalmat érdemelnek, a javaslat belföldi vonatkozásban is biztosítja számukra a szerzőil jog oltalmát. Ennek az oltalomnak rendszerbeli különállása ugyanazokon a megfontolásokon alapul, melyek a fényképek tekintetében irányadók.

A rendszerbeli tisztaság, érdekében a vegyes rendelkezések között foglalkozik a javaslat 9®. §-a a hírekkel is, mélyekről az 1921 : LIV. törvénycikk az írói művekről rendelkező szabályok körében rendelkezett. Miként az idézett te. 9f. §-ának. 3‘. pontja, úgy a javaslat 9®. §-a is kimondja, hogy — pusztán tények reprodukciói lévén — nem esnek a szerzői jog oltalma. alá a hírlapban vagy folyóiratban megjelent napihírek és vegyes apróságok, melyek puszta közléseket tartalmaznak. Kiegészíti fazonban ezt a szabályt a javaslat annak kifejezett megemlítésével, hogy ugyanez áll az akár rádió, akár fémvezetékes táviró vagy távbeszélő útján nyilvánosságra hozott iíl'y közlésekre is. Lényegileg a hatályos jognak felel meg, azonban a technika mai állásának é's- várható fejlődésének megfelelő közlési módok megenéítésével kiegészíti és tökéletesebbé teszi ezt a 9®. § 2. bekezdésének az a kivétele a szóbanlévő elv alól, hogy amennyiben a szóban- lévő puszta közlések hírlapokba felvételi végett összegyűjtött és többszörösítve megjelent vagy akár rádió, akár fémvezetékes távbeszélő útján, akár más módon (mozgó vagy álló fényírás útján stb.) nyilvánosságra hozott táviratok vagy egyéb tudósítások, hírlapban közlésük vagy más üzleti értékesítésük az ily Jhírek gyűjtésével foglalkozó vállalatnak kizárólagos joga mindaddig, amíg az ily vállalat részéről történt megjelenés vagy egyéb nyilvánosságrahozalal után, huszonnégy óra. még nem telt el, vagy ha eltelt ugyan, de az ily hírekre vonatkozó kizárólagos értékesítési jog még vagyoni1 értéket képvisel.

Mint az eddig ismertetett vegyes rendelkezések, a szerzői jog alkalmazásának tárgyi határait világítja meg a. javaslat 94. §-ának ax a rendelkezése is, mely a Szabadalmi jog szabályait egészíti ki azzal, hogy a szabadalmi leírások a szabadalom megadásáig, amennyiben pedig a szabadalmat nem adták meg, a bejelentésnek az erre rendelt híva-