Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
58 talos lapban közzétételétől számítolt öt évig ugyanolyan szerzői jogi oltalomban részesülnek, mi'nt a nyelvi alkotások. Új rendelkezés a 97. §, mely szerint oly egyén arcképéi, aki ellen bűnvádi eljárás folyik vagy akit elítéltek, csak az igazságszolgáltatás vagy a közbiztonság érdekében a hatóság kívánságára vagy engedélyével szabad közzétenni s aki ezt a rendelkezést megszegi vagy kijátssza, kihágás miatt büntetendő, továbbá ugyanígy büntetendő az időszaki lap felelős szerkesztője, ha az e § szerint tilos közzététel körűt felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli. Ez a rendelkezés nem tartozik ugyan a szerzői jog körébe, azonban arra tekintve, hogy a javasltat az arcképekkel egyébként i's foglalkozik, felvétele a javaslatba célszerűségi okból történt. A javaslat 98. §-a annyiban tartalmaz új rendelkezést, amennyiben meghatározza a nyilvánosságra hozatal napját, melynek a javaslat rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából több irányban nagy jelentősége van. Ilyenül azt a napot kell tekinteni, melyen az alkotást először tették a szerzőnek vagy más erre jogosultnak beleegyezésével jéillegé- nek megfelelő módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A javaslat 95. §-a a címoltalom tekintetében lényegileg fenntartja a tisztességtelen versenyről rendelkező idevágó szabályt, azonban kifejezetten kimondja, hogy az 1923: V. 1c. 12. §-ának helyébe lépő rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a cím vagy elnevezés egymagában is szerzői jógii oltalomban részesül. Újítása a javaslatnak a 96. §-nak az a rendelkezése, mely szerint nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának zenei alkotás előadásának a hallást ismételhetően közvetítő készüléken megrögzítése és az ily készülék többszörösítése a szerző beleegyezése nélkül, ha ily készüléket a jogosult beleegyezésével vagy ellenzése nélkül már készítetlek és az, aki Űy készüléket előállítani szándékozik, erről a jogosultat értesítette, úgyszintén a minisztérium rendeletével megszabott .összeget lefizette. A részletes szabályokat a javaslat a minisztérium rendeletére tártja fenn. A 99. § a javaslat idevágó újításait tartalmazó jogszabályok magyarázatára állít fel kötelező elvet akkor, amikor kimondja, hogy a javaslatnak azok a rendelkezései, melyeknek értelmében a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készüléket előadásra vagy rádióközvetítésre, avagy rádióközvetítést hangszóró vagy más ily műszaki berendezés útján hallhatóvá vagy láthatóvá tételre a jogosult beleegyezése nélkül lehet felhasználni, nem nyernek alkalmazást akkor, ha a fehasznált készüléket a javaslat szerint erre jogosult beleegyezése nélkül állították elő, vagy ha. a rádióközvetíté'S az ily jogosultnak beleegyezése nélkül történt. A javaslat 101. §-a a kiadói ügyletről rendelkező szabályokat összhangba hozza a javaslat 10. §-ának azzal az elvi szabályával, mely szerint a szerző maga határozza meg, hogy létrehozza-e alkotását. Az összhangot azzal1 létesíti a javaslat, hogy hatályon kívül helyezi az 1875 : XVII. törvénycikkbe foglalt kereskedelmi törvény 516. §-ának 2'. bekezdésében foglalt azt a szabályt, hogy a szerzőtől a kiadónak ígért munka szolgáltatására irányuló kötelezettség teljesítését is követelni lehet. E helyett a javaslat 101. §-a azt mondja kü, hogy olyankor, ha a szerző a kötelességének saját hibájából nem felel meg, a kiadó csupán a nemteljesítés miatt követelhet kártérítést vagy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttelett volna. A javallat 102'. §-a kötelességévé leszí a kiadónak, hogy az előállítóit példányok számát tüntesse fel abban a kimutatásban, melyet a kiadó évnegyedenkinl köleles kiadmányairól készíteni a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929 : XI. le. 36. §-a értelmében. A most idézett §-t pedig a javaslat avégből, hogy a szerző vagy más erre jogosult ellenőrizhesse, megfelel-e a példányszám a kiadói1 ügyletnek, azzal a rendelkezéssel egészíti ki, hogy az ilyen kimutatásokat megtekintheti az, aki erre vonatkozó érdekét valószínűvé teszi. A javaslat 103. §-a kimondja, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. 120. §-ában büntetőügyi illetékkötelezettség megállapítására adott felhatalmazással a szerzői jog bitorlásának vétsége és a javaslat 80. íjában meghatározott vétség tekintetében is élni lehet. A külföldi vonatkozások tekintetében a hatályos jognak azt a szabályát, hogy magyar állampolgár művére a magyar szerzői jog szabályai akkor is kiterjednek, hai a mű először külföldön jeleni meg vagy tétetett közzé, azzal a magyarázó rendelkezéssel egé- szíli ki a javaslat 104. §-a, hogy elegendő, ha több szerzőtárs közül csak egyik magyar állampolgár. A javaslatnak ugyanez a §-a annyiban tér el az 1921 : LIV. te. 78. §-ának
