Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - I. Általános indokolás
körben megy végbe. Végül közérdekből korlátozza a Ci. § a szerzőnek azt a jogát, mely szerint alkotását üzletszerű bérbeadása (kikölcsönzése) útján terjesztheti'. E korlátozás szerint nem terjed ki1 a szerző joga alkotása közkönyvtárban levő példányának kikölcsönzésére akkor sem, ha ez díjazás fejében történik. A szerzői jognak más közérdekű korlátozásait is állapítja meg a javaslat a hatályos szerzői1 jog ily korlátozásai mellett. Így az 55. § megengedi, hogy már megjelent kisebb terjedelmű verses müvet vagy már megjelent verses műnek kisebb részeit a forrás világos feltüntetésével új zenei alkotásának szövege gyanánt ezzel együtt bárki' értékesíthesse, azonban az ebből eredő jövedelem méltányos hányadát a verses mű szerzője részére kell juttatni. Ilyen új korlátozást foglal magában a javaslat 5'7. és 59. §-a, amikor bárkinek megengedi, hogy nyilvánosan előadott nyelvi vagy zenei alkotásnak kisebb részét a látást vaígy hallást iismételhetően közvetítő készüléken mozgófényképé- nzeti tudósítás céljára megrögzíthesse és az ily készüléket értékesíthesse anélkül, hogy7 a szerző és az előadó művész beleegyezésére szükség volna. Nagy gyakorlati jelentőségű újítás a javaslat 60. §-ának az a rendelkezése, mely szerint megjelent zenei, alkotást — bizonyos korlátozással — szabadon elő lehet adni, ha az előadás nem keresetképpen lör- lé'nik vagy egyházi avagy más ünnepélyesség alkalmával vagy az előadásra kötelezettek részéről katonai szolgálat körében, feltéve, hogy beléptidíjat nem szednek, úgyszintén kintornán, zenei automatán vagy a hallás számára ismételhetően közvetítő más ily készülék útján, feltéve, hogy' a zenei alkotás megrögzítése nem személyes ellőadás felhasználásával történt. A szerzői jog korlátozása tekintetében a hatályos szerző jogtól tett egyéb eltérések felől a részletes indokolás emlékezik meg. w) A szerzői jog bitorlásának magánjogi következményeiről rendelkező harmadik fejezetben lényegesen eltér a hatályos szerzői jogtól a 65. §-nak az a rendelkezése, mely szerint keresetet lehet indítani pusztán abbanhagyás vagy az ismétHéstől eltiltás iránt is. Lényeges újítás a 66. §-ban az is, hogy a sértett fél akár kártérítés, akár a gazdagodás kiadása helyett szabad választása szerint méltányos díjazást követelhet, továbbá, hogy7 kártérítésen felül az ezt meghaladó tiszta nyereség kiadását is követelheti a bitorlótól. Több személy kártérítési felelőssége tekintetében átveszi a javaslat 67. §-a a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk egyes rendelkezéseit. Új a 7T. § 41. bekezdésében foglalt az a szabály is, mely szerint abban az esetben, ha képzőművészeti alkotásnak jogellenesen létrejött pédánya nagy művészi értékű, a bíróság elrendelheti, hogy megsemmisítés helyeit közgyűjteményben helyezzék el. x) A szerzői jogi. polgári peres eljárást tárgy azó negyedik fejezet körében legfontosabb újítás az, hogy a keresetet minden esetben közölni kell a szerzői jogi szakértő bizottsággal Kívánatos ugyanis, hogy a szakszempontok a szerzői jogi perekben minél szélesebb mederben érvényesüljenek, anélkül, bogy7 a bíróságnál ülnököket kellene alkalmazni. A bíróságnak ily vegyes, rendszerű összetétele tapasztalat szerint számos hátránnyal jár, amelyeket el lehet kerülni a szerzői jogi szakértő bizottságnak minél kiterjedtebb bevonásával. Az 1929 : V. te. 41. §-ának hasonló rendelkezése jól bevált. y) A büntető rendelkezésekről szóló ötödik fejezet lényegesen eltér a hatályos jogtól, amikor megszünteti; azt a következetlenséget, hogy a szerzői jog bitorlásának megbüntetése polgári perre tartozik. Ez a rendszer semmiképpen sem illik a magyar igazságszolgáltatás eszmekörébe, más európai államokban sem ismeretes és a szerzői jogi szakértő bizottság kőtelező értesítése a feljelentésről alkalmas arra, hogy a legtúlzotlabb aggodalmakat te eloszassa, amelyek inkább az újításnak, mint a dolog érdemének szólhatnak. A javaslat új rendszeréiből folyik az a törvénytechnikai újítás, hogy a szerzői jog bitorlásának büntetendő esetetit a javaslat részletesen meghatározza, így a 78. § azokat a tényálladékokat, mellyek a szerző szellemi érdekű jogának megsértésére vonatkoznak, a 79. § pedig azokat a tényálladékokat, melyek a szerző vagyoni érdekű jogának vagy a javaslat rendelkezésein alapuló más vagyoni érdekű jognak bitorlásában állanak. A 80, § külön határozza meg az arcképekre és a levelekre vonatkozó rendelkezések megszegésével elkövetett bűncselekményeket. A tulajdonos és a megbízó büntetőjogi felelőssége tekintetében a javaslat 81. §-a átveszi a tisztességtelen versenyről szóló 1929 : V. te. 19l. §-ának megfelelő szabályát, mely szerint abban az esetben, ha a vétségei vállalat alkalmazottja, vagy megbízott követte el és a vállalat tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a vállalat tulajdonosa (üzletvezetője), illetőleg a megbízó vét
