Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - I. Általános indokolás

a vállalkozóra ruházhatja. Némileg világosabb . a szövegezésnél az indokolás, mely az előadót az alkalmazás szerzőjeként jelöli meg. Új szerzői jogi törvényalkotásakor a szó- banlévő jogi konstrukciót nem lehet fenntartani. A javaslat alkalmazási körét ugyanis a szélűié mi alkotás fogalma határolja el, ez pedig a javaslat 2. §-a értelmében a szellemi tevékenységnek csupán közlésre is alkalmas eredménye lehet, maga a közlés azonban nem. Ehhez képest a javaslat 35. §-a fenntartja ugyan azt a helyes elvet, hogy az előadó művésznek jogot kell biztosítani a szóbanlevő alkalmazás tekintetében, azonban ez a jog nem azonos a javaslat 1. §-ában meghatározott szerzői joggal, hanem sui generis jog, melynek időtartama is különbözik a javaslat rendszerében a szerzői jog tartamától, ilyen jogot biztosít » javaslat 36. §-a az előadó művésznek a rádióközvetítés és. más hasonló közlés tekintetében is.

sz) A javaslat 37. §-a lényegesen eltér a fennálló jogtól, amennyiben az 1875: XXXVII. törvénycikkbe foglalt kereskedelmi törvény 517. §-ával ellentétben nem engedi meg, hogy gyűjteménybe felvett adalékok szerzői más megállapodás hiányában a szerkesztő beleegyezése nélkül adhassák ki1 külön oly alkotásukat, mely a gyűjtemény megjelenése előtt még nem jelent meg. A gyűjteményes mű kelendőségéi ugyanis jelentékenyen befolyásolhatja az, ha egyes lényeges részeit külön is ki lehet adni. A szerkesztő lehet csak hivatott megítélni,, mikor nem kell tartani ebből eredő hátránytól. A szerkesztőnek ezt a jogát ellensúlyozza a javaslat 24. §-únak utolsó bekezdése azzal, hogy a szerzőt i® feljogosítja annak megtiltására, hogy az ily adalékot az ő beleegyezése nélkül a gyűjteményen kívül is értékesítsék, feltéve, hogy szerzői oltalom alá eső műről van szó. Az adalék szerzőjének szóbanlevő korlátozását kimondó elv azonban egyébként sem feltétlen. Lényegesen enyhíti ennek az elvnek szigorúságát az a további rendelkezés, hogy az adalékot a díjazásban nem részesülő szerző más megállapodás hiányában szabadon értékesítheti, ha egy év eltelt annak az évnek befejezését követően, amelynek folyamán az adalék a gyűjteményes mű keretében megjeleni. Még lényegesebb kivétet a 3'8. §-uak az a szabálya., mely szerinl olyankor, ha a gyűjtemény rendszeresen visszatérő időszakonként jelenik meg (hírlap, folyóirat, naptár stb.), az adalékot szerzője szabadon értékesítheti, hacsak az esel körülményei aura nem mulatnak, hogy erre a gyűjtemény szerkesztője vagy kiadója kizárólagos jogot szerzett. Illyen esetben is joga van azonban a szerzőnek az adalékot értékesíteni, ha egy év már eltelt annak az évnek befejezése óla, amelyben a.z adalék a gyűjteményben megjelent. Nem korlátozza a javaslat a szerző jogát hírlapban megjeleni nyelvi alkotása tekintetében. Lényegileg megfelel ez a kiadói ügyletről szóló hatályos rendelkezéseknek, mégis azzal az eltéréssel,' hogy ily szabad felhasználásnak csak más megállapodás hiányában lehet helye, továbbá, hogy az erre vonatkozó rendelkezés nem terjed ki folyóiratban megjelent alkotásokra.

t) Nem tartja fenn a javaslat a hatályos szerzői jognak azt a szabályát, mely szerint olyankor, ha a műnek több szerzője van, a nyilvános előadás joga tekintetében az általános szabályokat a'zzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy — zené® színművek kivételével — szöveges zeneművek előadásához a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül a zeneszerző beleegyezése elegendő. Erre a kivételire ugyanis niâtes szükség, amint más szerzői jogi törvények példája is mutalja. Gyakorlati szükség mutatkozik azonban annak a kérdésnek tisztázására, vájjon kit illet a mozgófényképészeli alkotáshoz közvetlenül írt zene mechanikai előadásának joga. Tekintet nélkül ugyanis arra, hogy az ily zene filmen vagy más készüléken van-e megrögzítve, annyira, egységbe olvad a szoros értelemben vett mozgófényképészeti alkotással, hogy ezt a tényleges összefüggést nem lehet figyelmen kívül hagyni és gondoskodni kell róla, hogy a szoros értelemben vett mozgófényképeszti alkotás előadására jogosított személy akadály nélkül gyakorolhassa mindenki irányában, így az ily zene szerzője irányában is a kísérőzene mechanikus előadásának jogát. Ezért a javaslat 39. §-a kimondja, hogy üzleti vállalat körében előállított — hangos beszélő vagy néma — mozgófényképészeli alkotáshoz közvetlenül írt és a hallás számára ismételhetően közvetítő készüléken megrögzített kísérőzene vetítéssel egyidejű ily előadásának joga a mozgófényképészeti alkotás szerzőjét iileti.

Tekintettel a mozgófényképalkotás sajátos jellegére, azt is kimondja a javaslat, hogy a mozgófényképészeli alkotás létrehozásánál közreműködő előadó művészeknek az a joga, hogy előadásuk eredményének a látást ismételhetően közvetítő készüléken megrögzítésébe beleegyezzenek, a törvény erejénél fogva a mozgófényképészeli alkotás szerzőjére száll! át.

ty) Hanglemezek és általában a látást vagy hallást ismételhetően közvetítő készülé