Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
124 \ ■ amennyiben kimondja, hogy a szerzői illető vagyoni érdekű jogot tizenöt évnél: hosszabb ideig nem lehet gyakorolni a megjelenés évének lefolyásától számítva. Ana az esetre azonban, ha a fénykép nem jelent meg, a javaslat az 11)21 : LIV. te. 69. §-ától eltérően rendelkezik, még pedig úgy, hogy a védelem nem a szerző elhalálozása naptári évének lefolyásától számítolt tizenöt évig tart, hanem a védelem kezdőpontja annak a naptári évnek lefolyását követő nap, amelyben a felvétel történt. Hasonló az álláspontja a német— osztrák szerzői jogi javaslatnak is. A szellemi érdekű jogok oltalma a fényképek tekintetében is időbelileg korlátlan. Eltérés az általános szabályoktól csak annyiban van, hogy üzletszerűen előállított fényképre nem terjed ki a javaslat 10. §-ának 1. bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint a szerző maga határozza meg, hogy létrehozza-e és nyilvánosságra hozza-e alkotását. Nem terjed ki továbbá ily fényképre a javaslat 11. §-ának utolsó bekezdése sem, mely szerint a szerző szellemi jogának gyakorlásáról eliőzet-es Lemondásnak nincs helye s az ily jog korlátozása hatálytalan. Nem terjednek ki ily fényképre a szerző részesedési jogáról szóló rendelkezések (16. §), valamint a 18. §-nak a végrehajtást korlátozó rendelkezései sem. Ezek az eltérések a fényképnek az általános indokolás során már vázolt sajátos jellegéből erednek és bővebb indokolásra nem szorulnak. A fénykép oltalmát korlátozza a javaslat annyiban is, hogy üzletszerűen előállított fénykép megszerzőjét kétség esetében feljogosítja arra, hogy az ily fényképeket mind közszemlére tehesse, mind pedig a látást közvetítő mesterséges készülék útján bemutathassa. Ezzel a rendelkezéssel kiegészíti a javaslat a hatályos jogot, még pedig annak a szabálynak megfelelően, melyet képzőművészeti alkotás tekintetében a javaslat 27. §-ának 2. bekezdése foglal magában. Megrendelt arckép tekintetében már a hatályos jog is tartalmaz korlátozást. így az 1921 : LIV. te. 71. §-ában foglalt utaláshoz képest fénykép tekintetében is alkalmazni kell az idézett te. 64. §-ának rendelkezését. Ebben a tekintetben a javaslat — a 32. §-hoz hasonlóan — azt a szabályt mondja ki, hogy megrendelt arcképnek bármily — fénykép útján azonban csupán nem üzleti vállalat körében — többszörösítésére a megrendelő vagy jogutóda, úgyszintén az ábrázolt személy, házaslársa, ivadéka, elődje, testvére vagy megbízottjuk korlátozás nélkül jogosult. A 88. §-nak az a rendelkezése, hogy a lefényképezett tárgyról más is készíthet újabb felvételt, még ha a későbbi fevétel ugyanarról a! helyről és egyébként is olyan viszonyok között történik, mint az előbbi felvétel: a dolog természetéből következő tétel. Lényegilieg a javaslat 7. §-ának utolsó bekezdésében foglalt szabálynak felel meg a. 88. §-nak az a rendelkezése, hogy a szerzőt megillető oltalomban annak az iparüzletnek tulajdonosa részesül, akinek üzleti vállalatai körében állították elő a fényképet vagy más hasonló eljárással készült művet. Lényegileg az 1921 : LIV. te. 73. §-ának felel meg a javaslat 88. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy mozgófényképészeti úton felvett fényképsorozat, amennyiben szellemi alkotásnak vagy nyelvi alkotás többszörösítésének nem tekinthető, a javaslat alkalmazása szempontjából a fényképpel esik egy tekintet alá. 2. Árjegyzékek. A közönség tájékoztatására szánt munkálatok. A 89. §-hoz. Az e §-ban foglalt rendelkezések indokai tekintetében elegendő utalni az általános indokolás során előadottakra. 3. Térképek. Műszaki tervek. .4 90. §-hoz. Az e § megalkotásakor irányadóul vett szempontokat az általános indokolás világítja meg. 4. Törvények és rendeletek kiadása. .4 91. §-hoz. Az 1921 : LIV. te. 6. §-ának 4. pontja értelmében nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának nyilvános ügyiratok és tárgyalások közlése. A tárgyalás tekintetében a javaslat 52. §-a rendelkezik. Ami az iratokat illeti, a javaslat szabatosabban írja körül azt, mi
