Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
125 nem esik a szerzői jog oltallma alá. Ehhez képest — méltánytalanságok elkerülése céljából — csupán a hivatalos használatra készült hivatalos iratok közlése nem esik ai szerzői jog oltallma alá, ideértve a törvényeket, a rendeleteket, a törvényjavaslatokat és indokolásukat, úgyszintén a hatóság céljára szolgáló véleményeket is. Így nem esnek a szóbanlevö kivételes rendelkezés alá az ügyfelek iratai, sem magánszemélyek által adott vélemények, melyeknek szabaddá tétele jogos érdekekbe ütköznék. Ebben a tekintetben a javaslat összhangban van a német—osztrák szerzői jogi javaslattal. Nem szorul hangsúlyozásra, hogy a szerzői jogi oltalom kizárása csupán a szóbanlevö iratok eredeti alakjára vonatkozik, míg az ily iratok feldolgozása, így különösen gyűjteménybe egyesítése- tekintetében a szerzői jogi oltalom általános szabályai irányadók, ehhez képest illyen esetekben! a javaslat 2., ö. é'S 89. §-ai megfelelő alkalmazásra kerülhetnek. Az 1921 : LIV. te. 10. §-ának felel meg a javaslat 91. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a javaslat nem érinti a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek tára kiadásáról és elárusításáról szóló 1880 : Lili. törvénycikk hatályát. 5. Hírek védelme. A 93. §-hoz. Napihírek és vegyes apróságok az 1921 : LIV. te. 9. §-ának 3. pontja értelmében nein állnak a szerzői jog oltalma alatt, amennyiben- egyszerű közlést tartalmaznak. Ez a szerzői jogi elmélet és a külföldi törvényhozások kiforrott elve, mely kifejezésre jut a római egyezmény 9. cikkének utolsó bekezdésében is. Ezt az elvet a javaslat nem érinti. Fenntartja azonban a javaslat is az 1921 : LIV. te. 6. §-ának 5. pontjában foglalt elvet, mely az ily hírek gyűjtését és értékesítését — mint üzleti tevékenységet — oltalomban részesíti. Lényegesen eltér azonban a javaslat a hatályos jogtól egyes külföldi törvényeknek, így különösen a jugoszláv szerzői jogi törvénynek megfelelően annyiban, hogy az oltalmat nem tekinti megszűntnek az ily hírek jogszerű megjelenésének időpontjától kezdve, hanem csak akkor, amikor a szóbanlevö hírekre és táviratokra vonatkozó kizárólagosság üzleti értéke megszűnt, de legalább is huszonnégy óráiig feltétlenül megadja az oltalmat a jogszerű megjelenés vagy közlés után. Ebben a tekintetben nem mutatkozott célszerűnek az a szabályozás, mely a jogszerű nyilvánosságra hozataltól számított időtartamot bizonyos számú órában állapítja meg, mert ez a merev rendezés méltánytalansággal jár hatna. Megfelelőbbnek mutatkozik a javaslat rugalmasabb szabályai, mely természetesen a hírgyüjtő vállalatra rója a bizonyítás terhét abban az irányban, hogy az eset körülményeihez képest a hímek jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő huszonnégy óra eltelte után is volt még üzleti értéke. A hatályos jogtól való szóbanlevö eltérést kellően indokolja az ily hírgyüjtő tevékenység közérdeket érintő jelentősége és a beléje fektetett vagyoni áldozat, nemkülönben a vele járó munka is. Nem lehet ugyan alaptalannak tekinteni azt a felfogást, mely az ebbe a körbe eső visszaéléseket -lényegileg a tisztességtelen verseny fogattam alá esőnek tekinti. Mindamellett gvakor-llatiasabbnak mutatkozott ettől a szemponttól függetlenül külön rendelkezést alkotni a szerzői jogi javaslat körében, s ezzel módot nyújtani a javaslat szabályainak alkalmazására annyiban, amennyiben ez a szóbanlevö oltalom természetével megfér. Ezzel egyúttal összhangban marad a javaslat a hatályos jog álláspontjával is. Egyébként a javaslat alapján élvezhető ily oltalom magánjogi téren sokban egyezik a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk magánjogi rendelkezéseivel. Ami pedig a büntetőjogi- szempontot illeti, a szóbanlevö szabályozás azzal az -előnnyel is jár, hogy nem kell külön büntetendő tényál-ladé'kot alkotni, hanem — megfelelő esetben — a javasltat 79. §-ának 1. bekezdését lehet alkalmazni. 6. Szabadalmi leírás oltalma. A 9í. §-hoz. A javaslat nem helyezkedik a külföldi jogban felmerült arra az álláspontra, hogy a szabadalmi leírás is a szerzői jogi oltalmat nélkülöző hivatalos iratok közé tartozik. Másfelől azonban kívánatos, hogy a szabadalmi leírás mint nyelvi- alkotás ne részesüljön abban a teljes oltalomban, mely a javaslat szerint megilletné. Ez' ugyanis ellenkeznék a műszaki haladás érdekével. Elegendő csupán arról gondoskodni, hogy idő-előtti illeték
