Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Hatodik fejezet. Vegyes rendelkezések
HATODIK FEJEZET Vegyes rendelkezések. A vegyes rendelkezések elsősorban azt határozzák meg, melyek azok az esetek, amelyekben a szerzői jog szabályainak alkalmazásáról szó lehet annak ellenére, hogy a javaslat 2. §-a értelmében vett szellemi alkotást kellene oltalmazni. Ebbe a körbe tartoznak a fényképek (87. és 88. §), az árjegyzékek, üzleti hirdetések, használati, utasítások, lakásjegyzékek és más ily gyakorlati célú munkálatok (89. §), a képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásnak nem tekinthető szövegkép (illusztráció), térkép, plasztikai mű, földgömb, földrajzi, helyrajzi (topográfiái), úgyszintén valamely problé'ma újszerű megoldását tartalmazó vagy egyébként újszerűséget mutató mérnöki vagy más műszaki vagy tudományos vonatkozású tervrajz, ábra, vázlat (90. §). A 92. § a levélnek vagy más bizalmas természetű iratnak nyilvánosságra hozataláról' rendelkező szabályokat kiterjeszti arra az esetre is, ha tartalmukat nem lehet szellemi alkotásnak tekinteni. Másodsorban annak a kérdésnek szabályozására terjednek ki az egyes rendelkezések, hogy milyen munkálatokra nem terjed ki a szerzői jog oltalma. Ilyenek a hivatalos használatra készült hivatalos iratok, ideértve a törvényeket, a rendelteteket, a törvényjavaslatokat és indokolásukat, úgyszintén a hatóság céljára szolgáló véleményeket is (93. §), továbbá a hírlapban vagy folyóiratban megjelent, vagy akár rádió, táviró vagy távbeszélő útján nyilvánosságra hozott napihírek és vegyes apróságok, melyek puszta közlést tartalmaznak (93. §). Ezek a rendelkezések azonban egyúttal azt is meghatározzák, milyen oltalom illeti a törvénytár, törvénygyűjtemény és a rendeltetek tára kiadását, úgyszintén a hírek gyűjtésével foglalkozó vállalatokat. A továbbiakban a szabadalmi leírás korlátozott idejű oltalmáról (94. §) és a címoltalomról (95. §) rendelkezik a javaslat. A 96. § lényegében törvényes engedélyt tartalmaz zenei alkotásnak a hallást ismételhetően közvetítő készüléken megrögzítésére és az ily készülék értékesítésére az ott meghatározott feltételek alatt. A 97. § korlátozó' rendelkezést tartalmaz oly egyén arcképének közzététele tekintetében, aki, ellen bűnvádi eljárás folyik vagy akit elítéltek. A 98. § a nyilvánosságra hozatalnak és a megjelenésnek napját határozza meg, a 99. § a javaslatban meghatározott felhasználási szabadság egyes eseteinek feltételét határozza meg, a 100. § a javaslatban megengedett beiktatásról, a 101. § pedig a kiadói ügyletről rendelkező szabályok módosításáról rendelkezik. A 102'. § a kiadót kötelezi az előállított példányok számának bejelentésére. A 103. § ar javaslatban meghatározott bűncselekmények miatt folyamatba tett bűnügyekben illetékkötelezettség megállapítását teszi lehetővé. A 104. és 105. § a külföldi vonatkozásokat tárgyalja. A 106. § a hatálybalépésről és végrehajtásról, a 107. és 108. § pedig az átmeneti szabályokról rendelkezik. 1. Fényképek. A 87. és 88. §-hoz. A javaslat álláspontját a fényképek tekintetében az általános indokolás már vázolta. Ehhez képest a javaslat szabályozása lényegileg megfelel a hatályos szerzői jognak. Megfontolás tárgya volt ugyan az a kérdés, nem kelltene-e a fényképek oltalmát abban az irányban korlátozni, hogy csupán a közönséges, puszta technikád ismereteket, feltételező, ipari módra előállított fényképeken túlmenő jelentőségű ily termékekre terjedjen ki, amint ezt a szerzői jog irodalmában már követelték is. Tekintettél, azonban arra, hogy a javaslat álláspontja általában az, hogy az oltalom tárgya független bármily értékítélettől, a szóban- levő korlátozást mellőzni kellett. Az 1921 : LIV. te. 72. §-ával egyezően kimondja a javaslat, hogy a fényképpel egy tekintet alá esnek a fényképezéshez hasonló eljárás termékei is. Az oltalmi idő tekintetében is megmarad a javaslat a hatályos jog álláspontján,
