Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)

Indokolás - Ötödik fejezet. Büntető rendelkezések

119 .zetten vétséggé nyilvánítja a szerzőnek vagy örökösének (hagyományosának) ily jogellenes magatartását. A javaslatnak ez az álláspontja egyébként megfelel' a hatályos szerzői jog­nak is. Ettől csak annyiban tér el, hogy nem rendelkezik kifejezetten arról az esetről, ha a kiadó jelentet meg valamely kiadást a közte és a szerző közt fennálló szerződésnek vagy a törvénynek ellenére. Erről a javaslatban azért nem kell külön büntető rendelke­zést alkotni, mert a kiadónak ily visszaélései a javaslat 79. §-ána‘k büntetendő tényálla- déka alá esnek. A bűnösség és a kísérlet tekintetében a 79. § 2. bekezdésének alkalma­zása esetében is az előbbi §-szal kapcsolatban előadottak irányadók. 2. Arckép és levél jogtalan nyilvánosságra hozatala. A SO. §-hoz. Azokat a rendelkezéseket, melyeket a javaslat 32. §-a az arcképen vagy szoborkép­máson ábrázolt személy érdekeinek védelme végett foglal, magában, nem elegendő csupán magánjogi, következményekkel ruházni fel, amint ezt a javaslat 65. §-a teszi. Ezen túl­menő büntető szankcióra is szükség van. Ehhez képest a javaslat 80. §-ának 1. pontja értelmében vétség miatt büntetendő, aki arcképet vagy szoborképmást az ábrázolt vagy más jogosult személy beleegyezése nélkül jogtalanul nyilvánosságra hoz. A jogellenesség ■e tényálladék tekintetében is a jogosult személy beleegyezésének hiányában van, azonban ily beleegyezés nélkül is lehet jogos a nyilvánosságra hozatal a 32. é's 331. §-ban meghatá­rozott ily esetekben. Az ábrázolt személy büntetőjogi oltalmának szükségességéről előadottak megfelelően állnak levélnek vagy más bizalmas természetű iratnak címzettjére is. A bűnösség és a kísérlet tekintetében a szóbanlevő cselekményekre is a javaslat 78. §-ával. kapcsolatban előadott szempontok irányadók. A tulajdonos és a megbízó büntetőjogi felelőssége. A 81. §-hoz. A javaslat a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. te. 19. §-ával összhangban hatá­lyos büntetőjogi védelemről gondoskodik olyan esetekre is, amikor a 78—80. §-okban meghatározott vétséget üzleti vállalatnak alkalmazottja vagy megbízott követte el. Ilyen­kor, ha a vállalat tulajdonosát (üzletvezetőjét), illetőleg a megbízót a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a vállalat tulajdonosa (üzletvezetője), illetőleg ai megbízó vétség miatt büntetendő. 3. Büntetés. A 82. §-hoz. A hatályos szerzői jog szerint a szerzői jog bitorlásának büntetése kizárólag a pénz- büntetés. Ez mindenesetre összefügg azzal, hogy az 1921 : LIV. te. 25. §-a a büntetés ki­szabását is a polgári bíróság hatáskörébe utalta, azonban ettől függetlenül is megállapít­ható, hogy a pénzbüntetés a szerzői jog bitorlásának eseteiben általában elegendő. Külö­nösen áU ez a szerző vagyoni érdekű jogának megsértésére, de a szellemi érdekű jogok megsértésének eseteiben sem mutatkozik indokoltnak a normális esetekben szabadság­vesztésbüntetés alkalmazásai. Ehhez képest a javaslat nem megy annyira, mint egyes kül­földi törvényalkotások, melyek visszaesésen kívül is megengedik szabadságvesztésbünitetés alkalmazását, még pedig szélesebb keretek között is, mint a javaslat. A javaslat azonban csupán arra az esetre korlátozza a szabadságvesztésbüntetést, ha a tettes a javaslatban meghatározott vétség miatt két ízben már büntetve volt és utolsó büntetésének kiállása óla tíz év még el nem telt. Ilyenkor három hónapig terjedhető fogházbüntetést lehet ki­szabni. Természetesen ilyenkor is lehet mellékbüntetésül pénzbüntetést alkalmazni, ha ennek az 1928 : X. te. 3. §-ában megszabott feltételei megvannak. A javaslat kifejezetten is utal arra, hogy a pénzbüntetés tekintetében a most idézett törvény rendelkezései nyer­nek alkalmazást.

Next

/
Thumbnails
Contents