Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Ötödik fejezet. Büntető rendelkezések
118 példánynak látszatál keltheti, a 3. pont értelmében pedig ily eseteken kívül is az követ el vétséget, aki a szerzőt akarata ellenére nyilvánosan feltünteti vagy megnevezi. Ezek a rendelkezések szoros kapcsolatban vannak a javaslat 11. §-ának rendelkezéseivel, melyek szerint általában a szerző szellemi érdeke ugyan az, hogy alkotásának többszörösítésén vagy előadása alkalmával szerzőként jelöljék meg, azonban ez a szabály nem érvényesülhet akkor, ha a szerzőnek ellenkező akarata nyilvánvaló, továbbá képzőművészeti alkotást eredeti példányként hordozó testi tárgy tekintetében az a még szigorúbb kivételi, hogy ily tárgyon a szerző nevét vagy jegyét csak a szerző beleegyezésével szabad feltüntetni, úgyhogy a szerzőnek ily minőségében megjelölésére irányuló akaratát nem lehet vélelmezni. Végül összhangban vannak a szóba nie vő büntető rendelkezések a javaslat 11. §-ának azzal a szabályával is, hogy képzőművészeti alkotásnak többszörösített vagy közvetett elsajátítás útján létrejött példányán a szerző nevet vagy jegyét nem szabad úgy feltüntetni, hogy eredeti példány látszatát kelthesse. A 4. pont a szerző szellemi érdekű jogainak azt a nagyon súlyos sérelmét pönalizáija, ha valaki más alkotását a magáénak vagy a szerzőtől különböző személy alkotásának tűnteti fel. Az 5. pont a szerző szellemi érdekű jogának az előbbi pontokkal ellenkező irányú sérelmét rendeli büntetni, azt ugyanis, ha valaki a szerző nevét a szerzőnek kifejezett akarata ellenére elhallgatja, így különösen oly képzőművészeti alkotásról, melyen vagy a vele rendeltetésszerűen tartósan összekapcsolt tárgyon a szerző neve — ideértve közismert művészi nevét is — vagy jegye fel van tüntetve, vagy ha a szerző kiléte előtte egyébként kétségtelen, a szerző megnevezése nélkül tesz nyilvános közlést, így különösen sajtó vagy rádióközvetítés útján. Ebben a vonatkozásban ki kell emelni, hogy elhallgatásról csak akkor lehet szó, ha a' körülményekhez képest indokoltan lehet elvárni a szerző megnevezését, továbbá, hogy büntetendő cselekményről csak abban az esetben lehet szó, ha az elhallgatás a szerzőnek kifejezett akaratával ellenkezik. A szerzőnek ily akaratát vélelmezi a javaslat olyankor, ha képzőművészeti alkotáson a szerző neve vagy jegye fel van tüntetve. Ezen az eseten kívül csak abban az esetben kötelezi a javaslat az egyeseket a szerző megnevezésére, ha a szerző kiléte előttük kétségtelen és a közlés nyilvános, ideértve a sajtó vagy rádióközvetítés útján telt közlést is. Ennél tovább menni nem mutatkozott célszerűnek. így különösen nem helyezkedett a javaslat a legújabb bírói gyakorlatban megnyilatkozott arra az álláspontra, hogy á szerző kilétét nyilvános közlés esetében kutatni kell. Az 1921 : LIV. te. 21. §-ának rendelkezésén túlmenően a javaslat kísérlet esetéTe a büntető rendelkezések alkalmazását is elrendeli. Minthogy a javaslat csak szándékos cselekményt büntet, a kísérlet büntethetőségének nincs akadálya s a célszerűség szempontja is mellette szó). A 79. §-hoz. Ez a § a szerző vagyoni érdekű jogának biztosít büntetőjogi védelmet, még pedig a javaslat rendszeréhez képest a jogosulatlan értékesítés minden módjával szemben. Elsősorban természetesen a javaslat 13—15. §-aiban felsorolt értékesítési módok jönnek figyelembe, azonban ezeknek példaszerű jellegéhez képest a jogellenes .értékesítésnek más módjai is e büntető rendelkezés alá esnek. A jogellenesség abban áll, hogy a szerző vagy — amint a javaslat kifejezetten kiemeli — más erre jogosult nem egyezett bele az értékesítésnek kifogás alá eső módjába, feltéve, hogy a cselekmény a jogrendszer, így különösen a ja/vaslat értelmében egyébként nincs megengedve. Ily átfogó szövegezés mellett természetesen nincs szükség olyan külön rendelkezésre, mint amilyent az 1921' : LIV. te. 22. §-a foglal magában a jogosulatlan példányok terjesztésének és használatának biintetendő- ségérőL Büntetni rendeli a javaslat 79. §-a továbbá azt is, aki a javaslaton alapuló más vagyoni érdekű jogot bitorol. Ezekről a jogokról a 65. § kapcsán már volt szó. Bitorlás alatt a 65. § szövegéhez képest a szóbanlevő vagyoni érdekű jognak jogellenes megsértését kell érteni. A bűnösség és a kísérlet tekintetében az előbbi § kapcsán előadottak irányadók ezekre a cselekményekre is. Az olyan szerző vagy örököse (hagyományosa), aki őt kötelező kiadói vagy más ügylet ellenére gyakorol olyan vagyoni érdekű jogot, mely különben megilletné, jogtalanul jár el és ennélfogva mindenesetre a javaslat magánjogi rendelkezései alá esnek. A javaslat 79. §-ának 1. bekezdésében foglalt szöveg azonban szóhangzata szerint nem terjedne ki ilyen esetekre, holott ezek büntetőjogi szempontból is ugyanolyan megítélés alá esnek, mint az, ha más bitorolja a szerző jogát. Ezért a javaslat 79. §-ának 2. bekezdése kifeje1
