Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
102 Ami a római egyezmény 9. cikkének azt a rendelkezését illeti, hogy gazdasági, politikai vagy vallási kérdésekre vonatkozó időszerű cikket a sajtó átvehet, ha az átvételt kifejezetten meg nem tiltották, a forrást azonban mindig világosan meg kell jelölni: a javaslat ezt változatlanul átveszi. Eltérés csak az, hogy a javaslat nem elégszik meg a forrás feltüntetésével, hanem azt is megköveteli, hogy a forrásban esetleg megnevezett szerzőt is tüntessék fel, s ennyiben szigorítja az átvétel feltételeit. Ebben a vonatkozásban a javaslat megmarad az 1921 : LIV. te. 9. §-ának 2. pontjában kifejezésre jutó állásponton, lényegesen eltér azonban ettől annyiban, hogy amíg a hatályos jog szerint az átvétel szabadsága a szabály és a szerzői jog általános szabályainak alkalmazása a kivétel, addig a javaslat szerint az átvétel szabadsága a kivétel, amennyiben csak a javaslat 53. §-ában kifejezetten felsorolt közleményekre (gazdasági, politikai vagy vallási vonatkozású időszerű cikkekre) szorítkozik. Világos ez már a: rendelkezésnek rendszerbeli elhelyezéséből is. Abból1 ugyanis, hogy a javaslatban kifejezetten felsorolt lartalmú közlemények átvétele az ily közleményekre vonatkozó szerzői vagyoni jog közérdekű korlátozásaként jelentkezik, önként következik, hogy hírlapban vagy folyóiratban közreadott közlemények tekintetében is szabály szerint korlátozás nélkül lehet gyakorolni a szerző vagyoni érdekű jogait, hacsak a törvény kifejezetten kivételt nem tesz. További eltérés a hatályos jogtól az is, hojjy míg az 1921 : LIV. le. 9. §-ának 2. bekezdése értelmében az átvétel szabadsága csak hírlapi cikkekre vonatkozott, addig a javaslat szerint kiterjed a folyóiratban megjelent ily közleményekre is. A római egyezmény ugyanis helyesen az időszerűségre helyezi a súlyt, ez pedig folyóirat közleményében is megtalálható a megfelelő esetben. De tágítja az átvétel szabadságát a javaslat anv- nyiban is, hogy nemcsak más hírlapba engedi meg, hanem más folyóiratba is. Ez a tágítás i:s összefügg azzal, hogy a javaslat az időszerűséget tekinti döntőnek, nemcsak a közlemények tartalma, hanem a közlés módja szempontjából is. Azt, hogy mit kell hírlapnak és folyóiratnak tekinteni, a javaslat nem határozza meg. Ehhezképest ezeknek a kifejezéseknek közkeletű értelme az irányadó, tekintet nélkül arra, hogy időszaki lapról lehet-e szó az 1914 : XIV. törvénycikkbe iktatott sajtótörvény 3. §-a értelmében. Közömbös tehát, hogy a folyóirat milyen időközökben jelenik meg éls kiterjednek-e rá az időszaki lapokról rendelkező sajtórendészeti és egyéb szabályok. Ezek a szempontok ugyanis a szerzői jog tekintetében nem jöhetnek figyelembe. A javaslat 53. §-ának rendelkezései kiterjednek a rádióközvetítésre is, melynek gyakorlati jelentősége sokban egyezik a hírlapok szerepével. Ehhezképest rádió útján közölt gazdasági, politikai vagy vallási vonatkozású időszerű közleményt át lehet venni hírlapba vagy folyóiratba, úgyszintén hírlapban vagy folyóiratban megjelent ily közleményt rádió útján is közre lehet adni a javaslat 52. §-ában meghatározott korlátok között, tehát megfelelő esetben kifejezetten utalni kell arra, hogy az átvétel tárgyát rádió útján közölték. Hasonló az álláspontja a rádióközvetítés tekintetében a német—osztrák szerzői jogi javaslatnak is. Az 54. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezései lényegileg az 1921' : LIV. te. 9. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezéseknek felelnek meg, áttekinthetőbb alakban. Az 1. pont megfelel a hatályos szerzői jog ama szabályának, hogy már megjelent mű egyes helyeinek vagy kisebb részeinek hű idé'zése nem tekintendő a szerzői: jog bitorlásának. Természetesen kiegészíti ezt a rendelkezést a javaslat 2G. §-ának 2'. és 3. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az idézésre jogosult tehet az alkotáson, annak címén vagy a szerző megjelölésén oly változtatásokat, melyek az idézés céljához képest nyilvánvalóan szükségesek, hacsak a szerzőnek nincs nyomós oka arra, hogy ellenük liltakoz- hassék. A hű idézés fogalmát tehát nem zárja ki a változtatás, azonban ennek nem szabad sem a tartalmat, sem a kifejezés módját hátrányosan érintenie, mert ez a szerzőnek olyan fontos szellemi érdekébe ütköznék, amely ellen jogosan tiltakozhat. Világosság ked véért kifejezetten kimondja a javaslat azt a különben önként értetődő szabályt is, hogy az idézés szabadsága nem terjedhet más alkotása egészének vagy túlnyomó részének átvételéig, habár ez elszórt idézetek alakjában történnék is. A 2. pont — némi eltéréssel — megfelel az 1921 : DIV. te. 9. §-ának 1. pontjában foglalt annak a szabálynak, mely szerint nem lehet a szerzői jog bitorlásának tekinteni már megjelent egyes kisebb verses műveknek és kisebb prózai dolgozatoknak vagy nagyobb művek egyes kisebb részeinek a cél álltai indokolt terjedelemben való felvételét
