Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
szerző vagyoni érdekű joga örökös hiányában megszűnik és a szerző hagyatékát követelés terheik Ily esetben a hatályos jog szerint a szerző vagyoni érdekű jogát nem lehet értékesíteni, nehál nem lehet szó arról sem, hogy a hagyatéki terhet ilyen módon fedezzék. Ennek a hiánynak pótlására kimondja a javaslat külföldi példa nyomán, hogy a szóban- levő esetben helye lehet az alkotás értékesítésének és erre a célra a hagyatéki bíróságnak kell gondnokot rendelnie. Ez a rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha az alkotást a szerző életében nyilvánosságra hozta. Ezzel a javaslat összhangban marad a 10. §-ban kimondott elvvel, mely szerint a szerző maga határozza meg, hogy nyilvánosságra hozza-e alkotását. A dolog természetének megfelelően kimondja a javaslat azt a különben magától értődő — szabályt is, hogy az ily .gondnokrendelés legfeljebb a védelmi idő tartamára szól, de korábban is nyomban meg kell szüntetni, mihelyt a gondnok feladatát teljesítette, továbbá, hogy a gondnok állal kötött ügyletek a védelmi időn belül maradnak hatályban. A védelmi idő kezdőpontja. Az 50. §-hoz. Lényegében az 1021 : LIV. te. 17'. §-ának felel meg a javaslat 50. §-ában foglalt az a rendelkezés, mely szerint nem számít a védelmi időbe a nyilvánosságra hozatalnak vagy a megjelenésnek naptári éve, sem az a naptári év, amelyben a szerző meghalt. b) Egyéb közérdekű korlátozások. A szerző jogának egyéb közérdekű korlátozásai, épúgy, mint az önkéntes korlátozások és a védelmi idő meghatározásában rejlő korlátozás, a szerző vagyoni érdekű jogaira vonatkoznak és hatályuk ugyanaz, mint a védelmi idő korlátozásáé. Amint ugyanis a védelmi idő lejárta után bárkinek joga van arra, hogy a szerző vagyoni jogkörébe eső értékesítő cselekményt a szerző beleegyezése nélkül foganatosítson,, azonképpen a javaslat 51—64. §-aiban meghatározott korlátozások hatálya is az, hogy az e §-okban szorosan körülhatárolt értékesítő cselekményt a szerző beleegyezése nélkül bárki végbeviheti. Különböznek ellenben a szóbanlevő korlátozások — épúgy, mint a védelmi idő' korlátozása is — az önkéntes korlátozásoktól annyiban, hogy míg az utóbbiak esetében csak a szerző van korlátozva abban, hogy az őt egyébként megillető vagyoni érdekű szerzői jogot gyakorolja, de nincs kizárva az, hogy más ilyen jogot mást kizárva gyakoroljon, addig a szerző vagyont érdekű jogának közérdekű korlátozásai azt az eredményt idézik elő, hogy ilyen esetekben sem a szerző, sem a szerző jogán más személy nem zárhat ki senkii az alkotás bizonyos irányú értékesítésének jogából. Ennyiben tehát az önkéntes korlátozásokat alanyi tekintetben viszonylagosaknak, a közérdekű korlátozásokat pedig alanyi szempontból feltétleneknek kell tekinteni. A szerző szellemi érdekeit a szóbanlevő korlátozások épúgy nem érintik, mint az önkéntes korlátozások és a védelmi ,dó meghatározása. A javas at rendszerében a szerző szellemi érdekű jogai feltétlenek s a 11. § utolsó bekezdéséhez képest az erre vonatkozó korlátozás rendszerint még akkor is hatálytalan, ha a szerző alkaratával megegyezik. Kivétel csak az az eset, ha a törvény mást rendel. Ilyen enyhítést tartalmaz a javaslat 26 §-ának 2. és 3. bekezdése. E rendelkezések szerint az. akire a szerző vagyoni érdekű jogát átruházta, az alkotáson, annak címén vagy a szerző megjelölésén a szerző beleegyezése nélkül csak olyan változtatásokat tehet, amelyek az átruházás világos céljához képest nyilvánvalóan szükségesek, hacsak a szerzőnek nincs nyomós oka arra, hogy ellenük lil- takozhassék, s ez a szabály megfelelően áll az alkotás szabad értékesítésének eseteire is. Ehbezképest a szóbanlevő közérdekű korlátozások eseteiben is joga van a szerzőnek egyebek közt arra, hogy szellemi érdekét alkotása épségének, úgyszintén a cím azonosságának és a szerzősége feltüntetésének irányában megvédje azzal szemben, akinek egyébként u törvény értelmében joga van az alkotásnak bizonyos irányú értékesítéséhez. Ez természetesen nem zárja ki az olyan változtatásokat, melyek az alkotás szabad értékesítésének céljához képest szükségesek, s ebben a keretben a szerző csak nyomós okból tiltakoz- hatik a változtatás ellen. Ezen a téren bizonyos mértékig szigorúbb azonban a törvény a szabad felhasználás eseteiben, mint átruházás esetében. Az 51—6f. §-okban ugyanis több olyan rendelkezés van, mely túlmegy a javaslat 26. §-ának említett szabályain. így több esetben a forrás világos feltüntetését szabja a törvény a szabad felhasználás feltételéül, tekintet nélkül arra, mennyiben lehet ez akadálya vagy megnehezítése az alkotás
