Balás P. Elemér: Törvényjavaslat a szerzői jogról (Budapest, 1947)
Indokolás - Második fejezet. A szerző jogának korlátozásaio
100 szabad felhasználásának. Más esetben — az 53. §-ban — azt kívánja a törvény, hogy az alkotásnak szabad felhasználója ne csupán az alkotás szerzőjét és címét tüntesse fel, hanem azt a hírlapot vagy folyóiratot is, amelyből merített. A szemzői jog közérdekű korlátozásáról szóló rendelkezéseket a dolog természetéhez képest alkalmazni keli olyan esetekben is, amikor a szerzői jog oltalmát szellemi alkotásnak nem tekinthető munkálat élvezi. így a 87., 89. és 90. §-ban meghatározott esetekben. A közérdekű korlátozások egyes fajait illetően a következőkre kell utalni: aa) Az alkotás lényeges tartalmának nyilvános közlése. Az 51. §-hoz. Az 1921 : LIV. te. 6. §-ának 1. pontja a szerzői jog bitorlásának példázó felsorolása körében kimondotta, hogy még meg nem jelent vagy közzé nem tett műnek a szerző beleegyezése nélkül történt többszörösítése, közzététele vagy forgalomba helyezése is a szerzői jog bitorlásának tekintendő, s hogy közzététel alatt itt a mű lényeges tartalmának nyilvános közlését is érteni kell mindaddig, amíg a lényeges tartalom a szerző beleegyezésével közzétéve nincsen. Ezt a szabályt fenntartja a javaslat is, azonban kellő rendszerbeli helyére illeszti és világosság kedvéért kifejezetten is hangsúlyozza, hogy csak a forrás és a benne esetleg megnevezett szerző feltüntetésével lehet nyilvánosságra hozott alkotás lényeges tartalmát a szerző beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozni. A hatályos szerzői jog ily rendelkezése nem csupán az írói művekre áll, melyekre nézve az 1921 : LIV; te. 6. §-ának 1. pontja kifejezett rendelkezést tartalmaz, hanem az idézett törvény 46., 65., 67., 68. és 74. §-ában foglalt utaláshoz képest kiterjed a zenemüvekre, a képzőművészet és az iparművészet alkotásaira, a szövegképekre (illusztrációkra), fényképekre, földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervekre, rajzokra, ábrákra, vázlatokra és plasztikai művekre, úgyszintén a fényképészeti és a mozgófényképészeti müvekre is. A javaslat is általános jelentőséget tulajdonít a Lényeges tartalom közlésének szabadságáról szóló rendelkezésnek, azonban rendszeréhez képest nem részletezi azokat az alkotásokat, amelyekre kiterjed. Annyiban mégis korlátozott a szóbanlevő szabály, hogy az ily közlési szabadság a nyelvi közlésre korlátozódik, amennyiben a lényeges tartalom közlése nem az alkotás egyes részeinek közlését jelenti, hanem lényegében logikai jellegű művelet eredményét, az alkotásnak főbb vonalaiban összefoglaló ismertetését, ami csupán a nyelvi kifejezés eszközeivel Lehetséges, tekintet nélkül arra, hogy milyen jellegű az így ismertetett alkotás. bb) Nyelvi alkotások egyéb szabad értékesítése. Az 52. §-hoz. A római egyezmény, mely 2. cikkében a védett művek között kifejezetten megemlíti az előadást, szónoklatot, vallási vagy más hasonló természetű beszédet, 2 a. cikkében módot nyújt az iily alkotásokra vonatkozó védelem korlátozására. így ennek a cikknek 1. bekezdése értelmében a berni Unió országai saját törvényeikkel részben vagy egészben kizárhatják a szerzői jogi védelemből a politikai beszédeket és a bírósági tárgyaláson tartott beszédeket. Ebben a tekintetben a javaslat is tesz kivételt a szerzői jogi oltalom alól, azonban csupán a szabad értékesítést megengedő közérdekű korlátozás alakjában, tehát anélkül, hogy érintené a szerzőnek szellemi érdekű jogait. Az erre vonatkozó korlátozás csupán a szerző vagyoni érdekű jogát csorbítja. Ugyanez az elv áll a római egyezmény 2 a. cikkének 2. bekezdésében megengedett korlátozásra is. Eszerint a berni Unió országai törvényeikben megállapíthatják az előadások, szónoklatok, vallási beszédek és más hasonló természetű beszédek sajtó útján való közlésének feltételeit. A javaslat mindkét irányban tartalmaz korlátozást a szerzői jogi oltalom tekintetében. Lényegileg fenntartja ugyan az 1921 : LIV. te. 9 §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezést, mely szerint nyilvános tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken tartott beszédek kiadása, amennyiben nem tekinthető védett gyűjteményes kiadásnak, nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának, azonban eltér ettől a javaslat egyfelől annyiban, hogy a szóbanlevő korlátozást kisebb térre szorítja, mint a hatályos jog, másfelől annyiban, hogy szabatosabban körülírja és jobban részletezi a korlátozások körét. A szóbanlevő kivételek szűkítése elsősorban abban áll, hogy a javaslat 52. §-a nem
