Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Bevezetés
4 Bevezetés. A nagyitólencse egész uj világot tár elénk. Az átlátszó testeken : üvegen, vizen, hegyi kristályon s ilyeken átbocsátót! világító sugár elterelése egyenes útjáról, az úgynevezett sugártörés, a nagyitó üveglencséjében ezerszerte élesíti látásunkat. Ez festi a sötét felbőre a szivárványt, ez kölcsönzi a gyémántnak pompás szin- játékát, a minő minket a fűszálra lerakodott liarmatcsöppben gyönyörködtet. Nélküle a fényképirás mai alakjában nem vobia képzelhető, a csillagászat csak kevéssel emelkedett volna fölebb a régi egyiptomiak által elért foknál. Mert a messzelátóban mint a nagyítóban is ismét a sugár törése és a lencsealaku üvegek amazon alapuló szerkezete az, a min minden megfordul. A villamdelejes hírvivőből hasonlókép azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy mind azt a tüneményt, melyet villamosnak vagy delejesnek mondunk, egyetlen törvény alá foghatjuk, a felhőből czikkázó romboló villámot úgy, mint a delejtü állandó irányát, mely a hajóst a tengeren útba igazitja, a magas éjszakon utazót csudálattal megható éj szaki fényt ép úgy, mint a galvánképlés műhelyeiben végbemenő csodás lerakodásokat. Es ha a zongorán dalodat kiséred, az által, hogy a kalapácsot a húrokra ütöd és hangodot megereszted, kimented mindazokat a tüneményeket és törvényeket, melyek a hang végtelen változatos birodalmának alapját képezik. Mind az itt érintett természeti törvények, melyeket a természettan ad rendszeresen elő, nagy szerepet játszanak az életben s e kötet ezeknek gyakorlati alkalmazását van hivatva magyarázni. A természettan rövidre fogott története. Habár a tenné szét tüneményeinek megfigyelésére nyújtott alkalom folytonos, s az bizonynyal már a legkorábbi nemzedékeket is foglalkoztatta, a szellem fejledettségének mégis jókora foka kell ahhoz, hogy az észlelt dolgokat rendszeresitse, s még nagyobb, hogy a tüneményekből okaira következtessen. A hajdankor emberei már hasznát vették, habár öntudatlanul is, a természettani törvényeknek egyszerű gépeik összeszerkesz- tésében, ivadékaik a tényeknek nagy bőségét gyűjtötték, de az anyagnak tudományos értékesítése nem nyúlik nagyon messzire a múltba. Csak az egyiptomiaknál találni nyomokra, hogy országuk valaminthogv bölcsője volt Görögország kultúrájának, azonképen hazája volt az első tudományos miveltségnek a mathematika, fizika, csillagászat és chemia terén. A természettudományok csirái azonban úgy látszik az egyiptomiakkal leginkább érintkezésbe jutott népekre nem igen ragadtak el. A kereskedést űző ázsiai népeket egyéb foglalkoztatta. De mikor a főnicziek hajózása tökéletesbedett és kereskedelmi kiszállásaik által távolabbi országokat megismertek, a természet megismerése sem maradhatott el. Egynémely ismeretüket s találmányukat, melyeket e sürgölődő népnek tulajdonítanak (salétrom, üveg, borostyánkő stb.), nem szabad azonban olybá venni, mint melyekre tudományos utón jutottak — a véletlennek voltak ezek eredményei s mint ilyenek nem vehetők mértékül annak megítélésére, mily fokon állhatták náluk a természettudományok. — Hogy a zsidók Egyiptomból sok ismeretet hoztak magukkal, Mózes története mutatja, — de e nép örökösen zavargó politikai viszonyai nem engedték a természettudományok ápolását. Az etruszkok komolysága úgy tetszik inkább fürkészte a világ titokzatosságát. Az egyiptomiak tulajdonképeni örökösei csak a szellemes görögök voltak, kiknek legkiválóbb férfiai nevelésüket Egyiptomban tetőzték be, egyéb utazásaik a közetlen szemlélődésre nyújtottak bőven alkalmat és a görög szellem fürgesége a felmerülő kérdések önálló megfejtésére terelte őket. És ámbátor Egyiptom is adta meg az első fejlődésre a hatalmas lökést, az mégis a görögök érdeme, hogy vala-
