Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Bevezetés
mint a többi tudományt, úgy a természettant is eredetien és eredetileg ők fejlesztették. A bölcselkedő ész legelőbb a világegyetem keletkezésének kimagyarázásában törte magát; ez ó'salkató részek (elemek) föltevésére vezetett. Empedokles (K. e. 460) a négy alapelemről (tűz, viz, lég és föld) szóló tanával a korább fölmerült elméleteket halomra dönté és nevezetes, hogy e tantétel az uj chemia koráig tudta magát fentartani. Sokratessel és Aristotelessei uj korszak kezdődött és ezek a tények ismeretét nagyban gazdagitották elannyira, hogy a természettant önálló tudománynyá emelték. A mi különösen a fizikát illeti, a csillagzatok mozgástüneményei voltak első sorban azok, melyek a kutatásra kínálkoztak ; a fejlődő csillagászattal karöltve járt a fizikai földrajz ; Kyrenei Eratosthenes (228-ban Kr. e.) legelső volt, ki a föld körfogatának mérését megkisérlé. A rómaiak, valamint minden szellemi műveltséget, úgy a természet ismeretét is az istenek kedvére való Görögországból kölcsönözték, magok a természet tünemé nyei törvényszerűségének kipuhatolásán keveset lendítettek. Ellenben az arabok a természettudományok valóságos előmozdítói voltak, s a csillagászatban, nemkülönben az időjárástanban jártasságot tanúsítottak. Náluk találjuk a chemia első nyomait is, melyek velük Spanyolországba s a keresztesvitézek által nyugati Európába jutottak el. Itt aztán a hierarchia nyűge alatt a csillagászat elfajult csillagjóslássá ; a chemia alchemiává, mely nyűgöt csak Galilei s Kopernikus tudták széttörni. Albertus Magnus (megli. 1280-ban), Roger Baco ( 1294), Vitellion optikus ( 1280), Raymundus Lullus (megh. 1315), aquinoi Tamás (1274), Johannes Regiomontanus (meghalt 1476) oly nevek, melyek minden időn tisztelettel fognak említtetni. Theodoricus Apolda már 1300 körül magyarázta a szivárványt ; a szemüvegeket ez idő tájt találhatták fel s feltalálója valószínűleg Alexander Spina; talán néhány évvel előbb Flavio Gioja Amalfiból feltalálta a delejtűt, mely a hajózásban mint tájoló (kompasz) nyert alkalmazást. Columbus észlelte első, hogy a hőmérséklet a felső légrétegekben csökken. A 15-dik századnak jelentékeny fizikusa volt Leonardo da Vinci, ki nemcsak a művészete keretébe eső optikát s a látás tanát alapitá meg, hanem a viz mechanikáját is kieszelte, nemkülönben a minden tudományos alap Injával levő időjárástant is egyes egyszerű fogalmakkal gazdagítá. Az a szellem hatotta őt úgy látszik át a természeti dolgok észszerű felfogásában s rendszeres feldolgozásában, melyet később Yerulami Bacon a kutatásban behozott. Regiomanta- nus a 15-dik század második felének kezdetén homorú gyújtótükröket készített s feltalálta a tizedes számvetést; föld- és égtekéket készített, megfigyelte a hold pályafutását, s általán nagy befolyással volt Kopernikusra, ki a világrendszer megállapításával megveté az észszerű természettudományok alapját. Kopernikus halála után (megh. 1543-ban) Keppler állt elő, kinek a csillagzatok mozgásának törvényei, úgyszintén hasonlóan kiváló kortársa : Galilei által feltalált ingatörvények teljesen uj korszakot újítottak meg, mely óta a természetkutatás csupán a pontos megfigyelést és közetleniil abból leszármaztatott, könnyen felfogható következtetéseket tekint csalhatatlan tekintélynek. Keppler egyszersmind feltalálója a nevéről nevezett csillagászati messzelátónak, melynek szerkezete az ő optikai vizsgálatainak volt gyümölcse. A szem működésének helyes elméletét is ő fejté ki a sugártörés törvényének alapján. S valamint Regiomontanus Kopernikusnak, azon módon volt elöljárója Keppler a nehézkedés törvényét feltaláló Newtonnak ; a testek vonzásáról táplált nézetei a nehézkedés törvényének felismerését előbb érlelhették volna meg, mint az valójában történt. A villamosságot s delejességet Gilbert vizsgálta, ki az e téren megfigyelt tüneményeknek első adott összefüggést. A légsulymérő akkor találtatott A természettan rövidre fogott története. 5
