Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Gyanták, firniszek és lakkok
A lakk s firnisz. 263 a pothal beteg májának terméke. A valódi ámbra ritka és rendkívül drága ; már az ó-korban legnemesebb füstölő-szernek tartották. A lágy gyanták közt első helyen áll a terpentin, a mely megkiilömböztetéseül a lényegében külömböző terpetinolajtól rendesen zsíros terpetinának neveztetik. Fajtainak száma igen nagy, a melyek külömböző tiilevelüfákról kerülnek. A terpetinát a terpetinaolaj s vonógyanta előállítására, a gyanták megpuhítására, a pecsétviasz- gyantaszappanok, tapasztok, írek s firniszek készítésére használják. Déli Francziaor, szágban a Gascogneban 100. szurkosfenyű ad 359 kiló nyers terpetinát, a mely vízzel párolva 270 kiló árú-terpetinát, 62 kiló terpetinaolaj at, 6 kiló finom s 20 kiló közönséges vonógyantát szolgáltat. A többi lágy terpetinát rendesen a balzsamok közé számítják, melyek a gyantának természetes vegyületei illő olajokkal. A legtöbb balzsam melegebb égöv fáiról származik s részben gyógyító-szerekül használtatnak. A legdrágább közülök a vanillia kellemes szagával bíró perui balzsam Uj-Granadából, melyet likőrök, csokoládék, pecsétviaszkok stb. szagosítására használtak ; a likvidambar (folyékony ámbra vagy borostyánkő) Éj szak-Amerika déli tájáról való, a tolubalzsam Dél- Amerikából, a kopaiva-balzsam Kelet-Indiából s Braziliából, a mekka-balzsam Arabiából. A madárenyv vagy madárlép is a lágy gyanták közé tartozik. Úgy nyerni ezt, hogy a tölgyeken termő gyimbor bogyót, vagyis fagyöngyöt addig főzik, míg kifakad, ekkor összetörik s héját hideg vízzel leöblítik, a maradék a madárlép. Ez nyúlós, sűrűn- folyós, zöldes, keserű ízű s kellemetlen szagú pép. Készítik a madárlépet mesterséges módon is. Lenolajat (könyvnyomó firniszt) főznek sűrűvé, de tesznek hozzá czink- chloridot s enyvet is, mivel az előbbi a levegőből folyton nyirkot vonz s ez által az enyv beszáradását meggátolja. A nyálkás gyanták természetes keverékei a gyantáknak, mezgének (nyálkás enyvnek), illő olajnak, sóknak stb. Sűrű nedvként folynak a fákból s cserjékből, de lassankint megkeményszenek a levegőn. A legtöbb az orvoslás körül használatos pl. az ismert gutti vagy gummigutta, mely fényes, sárga vízfestékül szolgál, de az egészségre ártó hatású ; a tragant (baktövis) mézga s az arab mézga, a melyek közül az előbbi a tragantcserje (Astragalus gummifer), az utóbbi külömböző mimózák s akácz- nemü fáktól származik. A lakk S firnisz. A gyanták nagyban használtatnak firniszek vagy lakkok készítésére. Tudvalevőleg olyan folyadékot értünk ezek alatt, mely a vele bevont testnek beszáradása után fényes, a levegő s víz behatása ellen óvó bevonatot kölcsönöz ; a külömbség a firnisz s lakk közt az, hogy amannál zsíros olaj, emennél valamely más tetszésszerinti anyag a gyanta oldószere. A lakkozás mestersége kétség kivül igen régi, valószínű hogy legelőbb keletázsiai népek ismerték, kik mai napság is benne a legnagyobb mesterek. Plinius írja, hogy Apelles görög író már Kr. e. 400 évvel festemé- nyeit firniszszel (vernix-szel) vonta be, részint hogy rósz befolyások elül óvja, részint hogy a színek fényét kiemelje. A lenolaj-firnisz készítés módját legelső Theophilus szerzetes irta le a 12. században. A firnisz- s lakk-készítésnél alkalmazott anyagok száma rendkívül nagy ; a legtöbb s legfinomabb gyantákat szolgáltatja hozzá Kelet- India, ilyenek : a babul, margoza-mezge, taka, kasú, tragant, kutera, dlmri, sárkányvér, kinő, betekaino, palachykino, gamboge, googul, dikamabi, dammar, guttapercsa, kaucsuk, kopal, masztiksz, elemi stb. Ezekhez járulnak az indiakivüli gyanták; szan- dorakka, borostyánykő, vonógyanta, terpetin, aszfalt s szurokaszfalt. E gyantákhoz oldószerül szolgálnak : a lenolaj, kenderolaj, dióolaj, terpentinolaj, rozmarinolaj, benzol, fotogén, petroleum, borlang, éther, faszesz, aceton, chloroform s szénsulfid. Színe- sítőkiil használtatnak hozzájuk : gummigutta, aloe, sáfrány, alkannagyökér, koche- nilla, szaflor, kurkuma, orlean, s külömböző anilinfestékek. A firniszek s lakkok közű
