Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Légsúlymérő és feszülésmérő
o6 tiégsúlymérS és feszülésmérö. ságra, látnok, hogy az alsóbb rétegek a rajtok levő tömegek saját súlyától roppantul összenyomódnának, s azt, bogy a felsőkben az összefüggés mindinkább lazább ; csak legfelül volna a leglazább gyapjú, melynek rugalmasságát semmi nyomás sem korlátolná. Épen így van ez a levegővel. Rugalmas az s összenyomható, a föld színén tehát a fölébe nehezedő tömeg nyomása alatt a legnagyobb sűrűségű ; ez azonban fogyatkozik ; mennél magasabbra emelkedünk, a levegő egyre ritkább. Ha az összesajtolt gyapjú legalsóbb rétegéből egy részt kivennénk, s a halmaz tetejébe raknók, a természetes rugalmasság ismét felduzzasztaná, míg a rendes állapot el volna érve. Ily magatartást követ a levegő is ; kiterjed, ha felsőbb tájékra jut, de kiterjedésének nincs határa ; a legvégsőig vékonyított levegő, ha nagyobb tért nyitunk neki, ezt még mindig ki fogja tudni tölteni, mert valamint az összes gáz-nemeknél, ennek legkisebb részei is, a molekülök, a köztük uralgó taszitóerőnél fogva egymástól távolodni igyekszenek. A nehézkedési erő ennek ellene működik, a mennyiben a molekü- löket mind egy pontra, a föld középpontjára törekszik gyűjteni, s mialatt minden részecske, habár magában véve csekély erővel, e vonzásnak enged, az összes egymás fölött levő rétegek hatása jelentékeny nyomássá összegeződik. A levegő és minden más gáznemüek rendkivül nagy ruggalmassága azzal az állapottal, melylyel azok a föld színén bírnak, még nincs kimerítve. Habár az egész légkör magassága nehezül a levegő alsó rétegére s ez bizonyos sűrűséggé van összesajtolva, e sűrűséget alkalmas eszközökkel még fokozhatni is azáltal, hogy a levegőt, mely egy minden oldalról zárt edénybe van foglalva, egy dugattyúval az üres térbe beszorítunk s kényszerítjük, hogy kisebb térfogatban találjon helyet. Annál nagyobb erő kell ebhez, mennél jobban megy végbe a sűrűsödés; miből következik, hogy valamely elzárt légnem feszülése egyenes arányban nő vagy fogy sűrűségével és a reá ható nyomással, fordított arányban pedig a térfogattal. Ha például arra, hogy bizonyos légmennyiséget eredeti térfogatának felére sajtoljunk, 50 kilogramm súly szükséges, akkor arra, hogy az összesajtolást az eredeti térfogat V«-ére vigyük, 100 kilogramm súly kell a dugattyú terhelésére és ennek ismét felére való sajtolására, tehát az eredeti térfogat nyolczadrészére való sűrítésre, a legutóbb alkalmazott súlynak ismét fele, tehát 200 kilogramm. Már pedig Vs : V* : Va — 50 : 100 : 200-hoz aránylanak és e törvény természetesen minden ezeken belül eső arányokra is áll. A kísérleteket, melyek e rendkívül fontos törvény fölfedezésére vezettek, Boley Róbert (angol) már 1660-ban tette, és vele majdnem egyidejűleg a franczia Mariotte (1683-ban). Miért is e törvény róluk hol Boley, hol Mariotte-féle törvénynek neveztetik. A légkör. Ha a földünket körül áramló levegőt egészében fogjuk fel, az első kérdés, mely elénk tolul az, váljon mily magasságnyira emelkedik fejünk fölé a légkör (atmosphaera, dvuoq = pára, atpaipa — gömb). Ha a levegő minden rétegében egynemű süriisségű volna, mint a csak csekély részben összenyomható viz, a levegőnek könnyen kitudható súlyából a legfelső léghatár hamar ki lenne számítható. Minthogy azonban nem igy van a dolog, sőt inkább a légköri levegő minden határon túl menő terjedőséggel látszik bírni, s mivel a Mariotte-féle törvény (a légnemek térfogata a rájok ható nyomással fordított arányban vannak) korlátlan alkalmazást nem enged meg, mint ezt Arago és Dulong francziák kimutatták (27 légnyomásnál a körlég nagyobb mértékben nyomul össze, mint azt a törvény kívánja), a körlég legvégső határairól csak hozzávetőleg szólhatunk, a mely hozzávetés a föltevések megengedhetősége szerint közelebb távolabb járhat az igazságtól. Szigorú liatároltsága azonban a légkörnek nagy terjengősségénél fogva aligha van, hanem ott, hol a rugalmassági törekvés a nehézkedés vonzó hatásával egyensúlyt tart, lassú az átmenet az általános semmibe. Gondos számítások alapján a légkör magas-
