Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
258 Fűtés s szellőzés. 36—40 liter hideg vizet a buzgásig lehet felforralni. A berlini székesegyház 17.360 köbméternyi térfogatát— 3° C. külső és — 1° C. belső hőmérséklet mellett 58.9 köbméter gázzal 40 perez alatt átlag 70° C.-ra fűtötték ki. E szerint minden 1000 köbméter kifűtésére 3.* köbméter gáz szükséges. A hőmérséklet fentartására óránként el kellett égetni 3.069 köbméter gázt, esett tehát minden 1000 köbméternyi térre 0.18 köbméter gáz. Lakások kifűtésére számítanak 1000 köbméter térfogat kifűtésére 5 köbmétert s a hőmérséklet föntartására óránkint 1.5—2.5 köbméter gázt s mintegy 68 négyzetcentimeternyi fűtőfelszínt. A sok gázkályha közül, melyek ez évtizedben szerkesztettek, R. George angolnak kalorigen nevezet alatt bemutatott kályhája látszik a legtöbb jelességgel bírni. Ez, mint a 143. ábrából látnivaló, áll az A vasbádog hengerből, mely alúl-felűl zárt, úgy hogy a benne égő lángzók a szoba levegőjétől teljesen el vannak zárva. E henger két csővel van ellátva, melyek egyike a felső végen torkollik be s elégési termékek elvezetését eszközli, míg a másik, alább levő, a gáz elégésére szükséges levegőt, vezeti be. Mindkét cső a ftítendő térnek falán megy át és a szobában kívül levő tágabb B csővel közlekednek. E cső csak felül van nyitva félig, úgy hogy a belépő levegő az elvonuló forró levegővel érintkezik s e szerint természetes légvonatszabá- lyozóképen hat, a mely a nagy hőveszteséget elhárítja. Első tekintetre majdnem lehetetlennek látszik, hogy az elégés ily módon megtörténhessék, de megoldja a nehézséget az a tény, hogy ha könnyű és nehéz gáz egyidejűleg betérnek egy edénybe, a nehéz gáz a fenékre száll, míg a könnyű fölemelkedik. Ezen a módon szállnak el a B csőből is az elégési termékek anélkül, hogy a belépő fris levegőből csak egy részt is magukkal ragadnának. Külön légvonat készülékre nincs szükség ; a kályha és a szobalevegő közt nincs semmi közlekedés. Mihelyt a kályha d ajtaja be van csukva, a levegő útja teljesen el van zárva. Ellenben a C vas kigyócső, mely a külső levegővel közlekedik, oly készülék, mely a szoba felé is megnyitható s mely a rajta átvonuló levegővel bő szellőzést eszközöl. Midőn ezennel a külömböző fűtőkészülékek ismertetését bezárjuk, ez utóbbi megjegyzés oly térre vezet, melynek szintén tartozunk egy-két sort szentelni. Ez a szellőzés« A szellőzés szükségességét az egészség ápolás szempontjából bizonyítani, minden mívelt ember előtt fölösleges. A tiszta levegő az első életszükség. Közönséges lakóházainkban ez idétt, a mikor ablakainkat s ajtóinkat zárva szoktuk tartani, hogy a kellemetlen hideg levegőt távol tartsuk, rendes fűtésnél a szellőzés egy neme magától esik meg, mit még tétezünk azzal, hogy időnként az ajtót- ablakot kinyitjuk. Magok a falak, legyenek azok fából, kőből vagy egyéb anyagból s legyenek azok bár jelentékeny vastagságúak, bizonyos fokig mindig bocsátanak be a szobába levegőt. Ezt egy kísérlettel meg is bizonyíthatjuk. Ha ugyanis egy téglát, vagy darab fát minden oldalon két ellentétes hely kivételével szurokkal gondosan betapasztunk, s ha a két fedetlen, tehát levegőt átbocsátó helyre két üveg- vagy fémcsövet úgy illesztünk, hogy az anyagon át lehessen fúni, a levegő a látszólag igen tömött anyagon meglepő könnyűséggel áthatol, a mit az átellenbe helyezett lángon megfigyelhetünk. Lakásaink falainak e likacsossága következtén azokban még zárt ajtók s ablakok mellett is, habár lassan, folytonos a légcsere, a melynek erőssége a belső s külső levegő hőmérsékletbeli külömbségétől függ. Az erősebb szellőzést a hidegebb évszakban mindenesetre egy újabb tényező mozdítja elő, t. i. a közönséges kályha-légvonat, a mely a romlott szobalevegőt kivezeti s a jó levegő betolulását segítő elő. A szoba kályhája által bevonszolt fris levegő mennyisége kedvező esetben óránkint 90 köbmé-
