Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
A kürtök. 24ő részint azok mennyiségétől is függ, mely mennyiség a kürtő harántmetszete s magassága által határozódik meg. Ama tétel, hogy sem túl sok, sem túl kevésnek nem szabad valamely fűtő- készülékben a légvonatnak lennie, mert az első esetben szükségtelen hőveszteség áll be, a másikban pedig az elégés nem megy teljesen végbe, megkivánja, hogy a kürtő nagysága a fűtőkészülékkel bizonyos arányban legyen, a melyet minden adandó esetben ki kell számítani. Hogy mily elvek szerint történjék ez, az alábbiakban megmondjuk. A légvonat erőssége a kürtő magasságával növekedik, növekedik pedig a légvonat sebessége a magasság négyzetgyökereinek arányában úgy, hogy valamely kürtő előbbi magasságának négyszeresével emelendő, ha még egyszer oly erős légvonatot akarunk neki adni vagy — a mi egyre megy — ha a hőgázokat kétszeres sebességgel akarjuk ki-elvonultatni. Ebből látható, hogy ha egy már magában magas kürtőt csak valamennyire magasítanak, a légvonat növelésére semmi sem történt. A kürtő magassága alatt azt a tetőirányos távolságot kell érteni, melyben a tűzhely rácsa a felső kürtőtoroktól van, az tehát nem használj ha a kürtöt alul rézsen- tesen vezetjük, mert ez nem fokozza a légvonatot. Sőt inkább a jelentékeny eltérés a tetőirányos iránytól ártalomra van, a mennyiben a légvonat sebességét csökkentő súrlódási ellentállás nagyobbodik. Bőségre nézve van térés s szűk kürtő. Ez utóbbi általán nagyobb légvonattal bír, csakhogy a kiszálló füst mennyiségének arányához mérve nagyon is szűk lehet, mikor a káros súrlódási ellenállás a légvonat erejét nagy részében megsemmisíti. De nagyon bőnek sem szabad a kürtőnek lenni, hogy felülről ne csapódjék be hideg levegő, a mely a meleg levegő felszállásának útját állaná. A harántmetszet alakja — váljon négyszögű-e vagy gömbölyű stb. — nem jő itt tekintetbe ; de inkább lehet mégis azt állítani, hogy szabadon álló kürtőknél jobb a körkerek harántmetszet mint, a négyszögű, mert az előbbi egyenlő tartalom mellett jóval kisebb térfogatú, tehát kevesebb súrlódási lapot nyújt s a hőt jobban együvé tartja mint az utóbbi. A gyári nagy kürtőknél kísérletek következtén megbizonyodott, hogy a liőlég 300° C. hőmérséklettel jut belé ; azonban a gőzkazán helyesebb elhelyezésével le tudták szállítani a légvonat gyöngítése nélkül, a hőmérsékletet 200° C., a mi jelentékeny nyereség hőben. A kürtő falainak minősége annyiban bír befolyással a légvonat erejére, a mennyiben a kürtőbe vezetett gázok hőmérséklete a falak hőmérsékletétől függ. Ebből nyilván való, hogy a vaskürtők, mivel kifelé gyorsan túladnak hőjükön, gyöngébb légvonatot idéznek elő mint a kőből való kürtők. Minthogy kedvező körülállások közt a kürtőfalak hőjüket csak igen lassan veszítik el, világos, hogy, ha a fűtés abba is maradt, még hosszabb ideig vonúl a levegő rajta végig, vagyis a szoba levegője kihúzódik a kályhán át. Ha azonban hirtelen enyhe időjárás áll be, úgy hogy a külső levegő hőmérséklete a kürtőn belől levőénél magasabb lesz, a légvonat iránya ebben megfordul, azaz a levegőt a kályhán át a szobába hajtja mindaddig, míg a hőmérsékleti külömbözet ki van egyenlítve. Nagyon természetes, hogy a kürtőnek ily megfordított levegőjárásakor a tüzet a kályhában alig lehet kigyújtani, mert a füst visszaverődik a szobába. És mivel az enyhe időjárás beállta gyakran a nap sütésével van kapcsolatban, a kályháknak a fönebbi ok miatt történő füstölését tévesen a nap sugarainak tulajdonítják, mit bizonyít az a köznapi mondás : «napsugár hever a kürtőn». Nagy befolyással van a kürtőbeli légvonatra a szélirány is. A szél ugyanis — hacsak nincs valami előintézkedés téve — úgy ütődhetik a kürtő fejébe, hogy a