Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűtés s szellőzés
A tüzelés elvei. 243 nyiben a kandalló szájának magasságában a kürtőt annyira megszűkítette, hogy csak szűk hasadék maradt a füst elvonulására. A tűztér a kellő mélységet a terjedék által nyerte. Azonkívül a kürtőt is megjavítá az által, hogy átmérőjét meg- felelőleg csökkentette. A 128. ábra egy Francziaországban most is használatos úgynevezett Rumford-féle kandalló (cheminée de Rumford) átmetszetét mutatja. Ez a Rumford által felállított szabályok szerint van berendezve azzal a külömbséggel, hogy a tűztér s a kürtő közti összeköttetést n^m egy hasadék létesíti, hanem egy rézsentesen fölfelé irányult csatorna. További javításban részesült az Angliában, Francziaországban, Belgiumban s Olaszországban szokásos kandalló egy a tűznyilás előtt alkalmazott tolókával, mely által a légvonat tetszés szerint szabályozható vagy pedig a kandalló s kürtő közti kapcsolat teljesen megszűntethető. A mi általában a kandallókat illeti, azok a szellőzés tekintetében igen kitűnőek, de fűtő hatásuk igen csekély, mivel a forró levegő azon módon kitakarodik a kürtőn. A szobalevegő gyors kivonulása folytán a külső hideg levegő nyit magának utat az ajtó- s ablakréseken, mennél fogva erős légliúzamot kell megtűrni, vagy — ha azok légzárosan betapasztattak — el kell szenvedni, hogy a füst visszacsapkodjék. Igazán hideg időben a kandallók egyáltalán nem használhatók szobafűtésre, mert ekkor a melegetkereső egyik oldalán megsül, másik oldalán megfagy. Ha tehát hidegebb vidékeken a kandalló tüze iránt annyi előszeretettel viseltetnek, hogy nem akarnak el lenni nélküle, a szoba kifűtéséről még külön kályha által kell gondoskodni vagy hogy a kandallót magát kályhafejeléssel toldják meg, a mi újabban már általános. Föltéve, hogy alkalmas készülékkel a kandalló tökéletlenségei el vannak hárítva, el kell ismerni, hogy az kiválóan emeli minden helyiségnek díszét. A szabadon lobogó tűz, melynek színbenváltozó viláncsoló fénye a szobát bűvösen bevilágítja (valószínű, hogy a magyar kandalló a latin kandela — világító gyertya szótól ered), ennek kéjelmességet fokozza és a kevésbbé költőileg hangolt kedélyre is bizonyos ingert gyakorol, ha alkonyaikor belémerűl a lángok fantasztikus játékába. De — mint már megjegyeztük — hideg télben elégtelen fűtőkészülék s nem minden halandónak áll módjában évenkint néhány öl fát külön házoltárán feláldozni, csakhogy kissé a tűzimádót játszhassa. Nálunk általában az a kérdés, hogy a drága tüzelőanyag lehetőleg jól s a legolcsóbb készülékben kihasználtassák. E czélok azonban csak a tüzelés vagy pyrotechnika elveinek tiszta ismeretével érhetők el, miért is a következőkben e még fiatal tudomány alapvonásait szándékszunk előadni. A. tüzelés elvei. A korábbiakból tudjuk, hogy az elégés chemiai folyamat, mely abban áll, hogy az elégő testek a levegő oxygénjével vegyülnek. E vegyülés hő- s fényfejlés közt megy végbe, mely annál erősebb, mennél gyorsabban s belterjesebben esik meg a folyamat. Az elégést fokozza a tüzelék természete s fűtőkészülék szerkezete ; fontos továbbá az is, váljon a tüzelék száraz vagy nedves állapotban használtatik-e fel, mert ez utóbbi esetben a fejlett hő tetemes részét az elgőzölgő víz megköti s a fűtésre hatástalanná teszi. Valamely tüzelő anyag fűtő ereje mindenesetre annál jobban használtaik ki, mennél teljesebben megy végbe az 31* 128. ábra. A Bumford-féle kandalló.
