Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
A kátránygyártás. 235 De csakis az első pillanatban ; mert a petroleum s rokonai tényleg a levegőtől elzártan, tehát zárt térben szerves maradékok bomlásának lassú útján keletkeztek, s valószínű, hogy oly hatalmas nyomás, mint a barnaszénre s kőszénre nehezedő hegyi rétegek gyakorolnak, hasonló hatást idéznek elő mint a retorták hője. Egyébiránt földünk magvának tűzfolyóssága mellett alulról fölfelé ható helyi hőmérsékletfokozást, vulkáni hatást is tételezhetünk fel képződésüknél. Bizonyítéka ennek az, hogy a barnaszén gonddal vezetett párlalásánál egészen ugyanszon vegyülete- ket választhatjuk ki, melyeket a természetben az inkább korhadt szén kisérőjekép találunk. A szenek zárt edényekben hevítve, a folyós s gázszertí hydrogéneknek igen különböző mennyiségét szolgáltatják a szerint mily fokú hő alkalmaztatott a pária lásnál. Ha a hevítés csak gyönge vörös izzásig történt, a sűríthető termékek meny- nyisége nagyobbodik. Nagyobb tömeg kátrányt nyerünk általa. Ez tartalmazza a fönebb említett olajos testeket, de melyek tovább űzött hőfokozásnál felbomlanak, s végül majdnem teljesen gázszerűekké válnak. Csak egy részök válik ki szilárd alakú szénképen. Az a hőfok, melyet a világító gáz gyártása czéljából alkalmaznak, közepes, mert itt nem kátránynyerésre irányúi a művelet, sőt inkább azok a termékek, melyeket a kátrány tartalmaz, változtatandók át világító gázzá. Másképen áll a dolog bizonyos szenek párlalásánál, melyek világító gáz előállítására a közönséges gázgyárakban nem alkalmasak, vagy melyeknek értékesítését helyben kell eszközölni, mert a nagy szállítási költséget nem bírják meg. Ez esetben a kátrány s a kátránytermékek előállítása lehet a fő dolog. Ilyen szén a barnaszén, mely mint tüzelő is igen csekély értékű. Az út, melyet a szilárd s folyós hydrocarbiirök (szénhydrogének) gyártása követ, néha megszakított, vagyis a gyártás nem egy helyütt vezettetik mindvégig. Néha úgy találják jónak, haszonhajtónak, ha igen olcsó nyersanyag kínálkozik, hogy minden erőt csak a kátránykészítésre fordítanak, mert mindig találkozik kész vevő, ki a további feldolgozást magára vállalja ; más gyárakban meg, nevezetesen olyanokban, a hol drága nyersanyagot dolgoznak föl, a kihasználást egészen a fotogén, paraffin stb. eláőllításáig folytatják. Nyersanyagul szolgálhat úgy a barnaszén, mint a szénpala, földolajos kőzet vagy tőzeg. A kátrány-gyártás minden esetben az első s legfőbb dolog. Nagyban űzve nem annyira re tortákban, mint inkább külön szerkesztett kemenezékben végzik, melyek oly szerkezetűek, hogy a fejlődő gözök a magas hőfok további befolyása elől hirtelen elvonatnak s leliűttetnek. Retorták, melyek rendesen agyagból valók, csak nagyon dús anyagnál alkalmaztatnak. A kemenezék aknás pestek vagyis kemen- ezék s retorták egyúttal. Ezek az űzendő anyaggal megtöltetvén, felső rétegök kigyújtatik s az által, hogy alsó részökbe csövek nyúlnak be, melyek egy fujtatómű következtén szívólag hatnak, a kátránygőzök ezeken űzetnek ki. Hogy a kátránygőzök nem fölfelé űzetnek ki s a tüzelés nem alulról eszközöltetik, ennek oka a kátránygőzök magas faj súlyában rejlik, melynek folytán a gőzök hosszasabban időznének a forró térben, mint sem az a termék jóságára nézve czélszerű volna. A gőzök külön hűtőkészülékekbe vezettetnek, melyekben a sűríthető vegyületek leülepsze- nek, s azon kell lenni, hogy itt az összes fejlődött szénhydrogénvegyületek meg- sűrűdjenek. Az ekkép nyert kátrány már most különböző vegyületek keverékét képezi, a melyek részint csupán szenet s hydrogént tartalmaznak, részint azonban nitrogénnel Í6 össze vannak téve. A nitrogénhíjasok közűi további érdekkel bírnak : a ben30*
