Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
világítási czélokra a legnagyobb, melegítési czélokra ellenben épenséggel nem bír jelentőséggel. Ezt bizonyítja a következő példa. Ha lemondunk arról, hogy a láng világítson s az elégést lígy vezetjük, bogy ez sokkal gyorsabban s mindjárt oly teljesen menjen végbe, hogy a szén ne is jöjjön izzásba s e szerint ne is világítson, ekkor mindazt a hőt, a mely a világító gázban rejlő hydrogén, úgyszintén szén elégése alatt szabaddá lesz, valóban mint bőt nyerjük, a mennyiben semmi vágj* igen kevés tud fénynyé változni. Létesíthetjük pedig ezt az által, lia be nem várva a külső levegőnek a lánghoz való férkőzését, a gáz a meggyújtás előtt levegővel elegyítjük úgy, hogy mindazok a részecskék, melyek az égés folyamatában vegyülnek csak, már együtt legyenek. A gáz és levegő azonban robbanó elegyet képeznek, a mely, valamint a robbanó gáz, hirtelen jelentékeny robaj közt kigyulhat s a mely már igen gyakran szomorú eseteknek lett előidézője. Ez ugyanaz az elegy, mely a Lenoir-iélíí gázgépben jő alkalmazásba és a mely a levegő s -gáz mennyiségaránya szerint külömböző robbanó erővel bír. --Hogy a világító gáz és légköri levegő eme elegye (jó köszéngázhoz mintegy 10% légköri levegő kell) tüzelőnek használtathassék, oly készüléket kell segítségül venni, a melyben a gáz s levegő az elégés előtt bensőleg elegyedjenek egymással, de úgy, hogy robbanás ne keletkezzék. Hugueny Francziaországban már 1847-ben tervezett kőszéngáztüzelésre való fűtőkészüléket; Ossian Henry 1850-ben hydrogén gázfűtést javasolt; de egyik sem sikerrel. Szerencsésebb volt Elszner Berlinben, ki gázfűtőkészülékét a Duvy-féle biztossági lámpa elvére alapítá. Ez a gázcsövet egy fémedénybe engedte betorkollani, a melynek alakja felfordított virágcserépre emlékeztet. Ennek alsó szélén számos kivágott nyílás van, melyek egy szintén kivágott nyílású korongdarab által szűkíthetők, tágíthatok. Felül az edény sűrű rézdrót fonadékkal van bezárva. A gázcsap kinyittatván, a gáz a levegővel az edényben elegyedik s az elegy könnyűségénél fogva fölfelé szállva a háló hurkain kiszabadúl, míg alul a likakon egyre új levegő ömlik be utána. A háló fölött az elegy meggynjtatván halványkék, alig világító lánggal, de jelentéken}' hőt fejlesztve, ég, mely hó nemcsak a házi élet czéljaira, hanem sok ipari művelet számára igen hasznosan kizsákmányolható. Hogy egy minden pillanatban rendelkezésre álló hőforrás nagy idő-s tüzelőanyag-megtakarítással jár, már csak azáltal is, hogy a tűzrakás elmarad, nyilvánvaló, azonkívül az ily könnyen szabályozható, oly tisztán égő, egy pillanatban kigyújtható láng hőerejét hasonlíthatatlan inkább lehet kihasználni, mint minden egyéb hőfejlesztö tüzelését. Ez azonban a tüzelésről szóló fejezetbe tartozik s ott még visszatérendünk rá. Világitógáz szilárd s folyékony alakban. A szénhvdrogén- vegyületek, melyek szerves testek száraz párlalása közben képződhetnek, még nincsenek kimerítve a világító gázzal s a mocsárgázzal. Sőt inkább, mint már említők, nagy a számuk, melyek egymás közt chemiailag rokonok, hogy úgy mondjuk, egy rendszeres sorozatnak tagjai, melyek egymásba mennek át s mesterséges úton egymásból előállíthatok. Nem lehet feladatunk a szerves testek mindazon bomlási termékeire kitér- jeszkedni, melyek megismerésére a száraz párlalás vezetett, de szót kell tennünk ama szénhydrogénvegyületekről, melyek a világítás tekintetében a világító gáznak mintegy folyós vagy szilárd módosulatainak tekinthetők és a gyakorlatban újabban egyre kiterjedőbb jelentőséget nyertek. A fotogén, solarolaj, brillantolaj, naftalin, paraffin, maga a petróleum, kőolaj vagy földi olaj, az aszfalt, földszurok, s ilyenek ide tartoznak, noha áz utóbbiaknak keletkezési módja az első pillanatra nem látszik összevágni a száraz-párlalással. :234 A világítás, különösen a gázvilágitás s az azzal kapcsolatos iparágak.
