Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
A világitógáz gazdasági jelentősége. 233 kell abban rejleni, ha oly állományok használhatók fényfejlesztésre, melyek magukban véve világító anyagul nem szolgálhatnak, mert ama nyersanyagok szélesebb alkalmazhatósága által abszolút értékök is nagyobbodott. Karöltve ezzel a mesterséges fény is olcsóbb lesz, s a hol a már jelenben nem is nagy tökét kivánó gyár berendezhető, a világító gáz a nap és hold fénye után mindnyája közt a legolcsóbb. Különös lehet az az állítás, hogy pl. az olaj gázzá változtatása gyakran haszonnal járhat, holott az eredeti alakban lámpában égetve is megteszi ugyanazt a szolgálatot ; de meg kell gondolni, hogy a gázhoz a legtisztátlanabb, legroszabb olajat is használhatni, míg a lámpában csak jól finomított, tehát jócskán drága olaj éghet, továbbá, hogy a gázvilágításnál a láng és az oxygén hozzájárulás jobb szabályozása következtén majdnem a teljes világító hatást nyerhetni, míg a legjobb lámpánál is a haszon munkát csak 40—50 százalékra fokozhatni, nem is véve tekintetbe a vele járó tisztaságot, kényelmet s időnyereséget, melyek a világító gáz mellett szólnak. Világító erőre nézve minden gáz közül a legjobban világítanak az olajból készültek. Ezek csaknem pusztán szénhydrogénvegyületekből állanak, miért is ezekkel a kevésbbé jó kőszéngázt lehet megjavítani azzal, hogy a kőszenet olajjal párlalják a retortákban. Ez elegyből öt kilo egy köbméter világító gázt ad, mely minthogy a tiszta olajgáz világító ereje a kőszéngázéhoz úgy viszonylik, mint 3 : 1-hez, sokkal világosabb lággal bír, mintha csupán kőszénből készülne. Bréma ily elegy-gázzal van világítva. A fagáz, mint már utaltunk rá, szintén előbbre való világító erőre nézve a kőszéngáznál ; egymással szemben úgy viszonylanak mint 13: 10-hez. Ez a következő számításnak szolgál alapúi: Ugyan egy világosság elérésére el kell égetni 10 köbláb olajgázt, 28 köbláb fagázt, 35 köbláb kőszéngázt és 26 lat olajat egy carcellámpában. E szerint megfelel 42 gramm olaj 1.4 köbláb olajgáznak vagy 3 köbláb fagáznak vagy 3.6« köbláb kőszéngáznak. Az ár, amennyibe a világító gáz kerül, a gyártási hely, az itt uralkodó munkaárak, a szén ára s a melléktermékek miként való értékesíthetése srerint, külömböző. Az oly városokban, melyekben a község maga gyártja a gázt, vagy a hol versengző társulatok vannak, a gáz ára igen mérsékelt, de ott, hol kizárólagos szabadalommal bíró társulatok szolgáltatják, ezek helyzetökkel visszaélve nagy terhet rónak a világításért úgy a községre, mint az egyesre. Példa erre Budapest, a hol egy társulat a világító gáz 1000 köblábját a magánfogyasztónak 5 frt 60 kron adja, míg ugyanennyiért a magánfogyasztó Berlinben 2 frt 25 krt, Brémában 2 frt 8 krt, Lipcsében 2 frt 50 krt, Londonban 1 frt 8772 krt, Triestben 3 frtot fizet. Ez Budapest tanácsát arra indította, hogy egy községi gázgyár felállítását hozza javaslatba, mely 1881-ben kezdené működését, mikor ugyanis a mostani társulat szerződése, mely társulatnak 1875-ben 500 ezer forinton felül volt a tiszta jövedelme, lejár. A tanács javaslata Wartha Yincze műegyetemi professzor két számításán alapul. Szerinte osztraui kőszénből 1000 köbláb gáz előállítása , a melléktermékek : koksz, kátrány, ammóniák értékesítése után, 1 frt 60 krba kerül, a pilzeni kőszénből pedig 1 frt 80 krba. Ha e terv valósul, a budapesti lakosság szintén olcsó világító gáznak fog örvendeni. A gáz olcsósága lehetővé teszi, hogy egyébként is haszonra fordíttassék, mint tüzelő kályhákban vagy konyhatűzhelyekben. Hogy mily nagy a gáznak fütő ereje, gyakran tapasztaljuk kéjelmetlenségünkre, oly helyiségekben, a melyekben sok gázláng ég. Az ezek által fejlesztett hő nagyrészt a világító gázban rejlő s véle elégő hydrogéngázokból ered. A széntartalom ugyan nincs minden befolyás nélkül rá, mert ennek elégésekor szintén hő keletkezik, de ez jobbára a fényfejlesztést segíti elő a mennyiben a lángban világító kis szénrészecskéket hozza izzásba. Eme izzás Találmányok kSny^*». IY. 30
