Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
kis mennyiségű szénsav s semminő kénliydrogéngáz nem képződik belölök, miért is az olajgázt nem kell tisztító eljárás alá fogni, s alig marad fenn a párlalás után valami maradék. Világító ereje felülmúlja a kőszéngázt. Minden tagadhatatlan kiválóságai mellett is a kőszéngázzal szemben költséges volta miatt alig van valahol használatban. Petroleum-gáz. Amerikában már 1862-ben tettek kisérletet Thompson és Hind arra nézve, hogy a petróleumból világító gázt fejleszszenek, de mivel kizárólag csak a nyers olajat használták e czélra, kísérleteik nem igen sikerűitek, s csak akkor tudtak eredményt felmutatni, mikor a petroleum gázát vízgázzal elegyíttették. Sokkal jobb anyagnak bizonyult utóbb a petroleum finomításánál nyert maradék az Amerikában latin néven nevezett : residuum — és ennek értékesítésére alapítá Hirzel az ő készülékét, melynek segítségével oly gáz állítható elő, mely nem szorul tisztításra s mely világitó erejére nézve minden egyébfajta gázt túlszárnyal. A nyersanyag, a petroleum maradéka, a hidegben vajszertí, 25—30°-ban azonban egyen letesen olajos, sűrűnfolyós s ráeső világban sötétzöld vagy barna. Ha jó tulajdonságú, magában foglalja a nyers petróleumban előforduló összes nehéz olajait, de érkeznek Amerikából nagy mennyiségekben oly residuumok is, melyek majdnem feketék, szurokszerűek s nem valami nagy értékűek. A galácziai petróleumból nyert «kékolaj» vagy «zöldolaj« e készülékben szintén hasznosítható, nem különben a barnaszén kátrányából való úgynevezett «paraffinolaj» s minden növényi vagy zsírhulladék, csak annyira legyenek megtisztítva, hogy a közönséges hőmérsékletben vagy a melegben egyenletesen folyósak maradjanak. A készülék oly berendezésű, hogy a folyamat benne csaknem öntevékenyen megy végbe. A petróleumot vagy a residuumot az F medenczébe teszik, mely egy tömlő által a G szivattyúköpűvel áll kapcsolatban, még pedig úgy, hogy ez utóbbi a dugattyú felvonatása által a medenczéből olajjal telik meg, de tartalmát nem ürítheti ki ismét ama oldal felé, mert a dugattyú visszamenetelekor a medencze felé a szellentő becsukódik. A szivattyúköldökbe felszívódott olaj tehát a nehéz dugattyú nyomása folytán, a melyet h rárakott súlyokkal fokozni lehet, finom sugárban belövődik a vörösen izzó B retortába, a hol gázzá változik. A gáz a retortából a C csövön legelőbb a D előtébe árad, a melyben a magával ragadott gőzöket lerakja, s a mely egyszersmind lehetetlenné teszi, hogy a gazométerből gáz visszaömöljék a retortába. Az előtéből erre az E sűrítőbe jut hűtkőzés czéljáből, mire a K gazo- méterbe ér, mely a 127. ábra rajza szerinti szerkezettel bír s vasbádogból van aklálva. E fő részeken kívül van még a készüléken az i manométer, mely a belső feszültséget jelzi, továbbá az I óramű, mely a szabályos járást oszközli, t. i. nem engedi, hogy nagyon sok olaj lövődjék az izzó retortába s e szerint a gázfejlés sem válik erőszakossá. Eszközli pedig ezt az által, hogy a H csigasoron függő szi- vattyúduggattyút mindig csak egyenletesen maradó sebességgel hagyja leszállani az olajra gyakorolandó nyomás végett. Az e készülékkel gyártott gáz a legtisztább, mert csupán csak szénhydrogén- gázból áll. Kiválósága az is, hogy a legnagyobb téli hidegben, úgyszintén erős nyomás alatt vagy kiterjedt csőhálózatban sem sűrűdik meg s hogy eltehető anélkül, hogy elváltoznék, vagy világító erejéből veszítene. A készülék óránkint 200 köbláb petroleumgázt szolgáltat, mely egyenértékű 1000 köbláb kőszéngázzal. A világítógáz gazdasági jelentősége. A gázgyártásra alkalmas anyagok állománybeli külömbözőségéből már biztosan lehet következtetni e világítási mód nagy kiválóságaira. A gáz világítással járó kényelmességről s megtakarításról nem is szólva, szembeszökő az, hogy roppant nemzetgazdasági nyereménynek 232 A világítás, különösen a gázvilágitás s az azzal kapcsosatos iparágak.
