Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak

A csővezeték áll mintegy két méter hosszú csövekből, melyek egyik végükön békásak (Muff, joint). A békó a csövek tágulása, melybe a következő cső vége illed belé. Az oly helyeken, a hol a csővezeték elágazik, rigynevezett szájadzót (spundröhre), rövid békócsövet, illesztenek közbe. A csöveknek szilárd alapon kell feküdniök, s legalább is oly mélyre helyezendők a földbe, a hol már süppedés be nem állhat, — laza földben aljukat kövekkel bélelik ki. Az egybeilledést ólomtöméssel vagy gummi- töméssel eszközük ; ez utóbbit azonban a földnyirkossága miatt még cementvakolattal is bekenik. A csőrendszer gondos tömése mellett is nem kerülhető el a gázveszteség és egy év alatt az rendesen a gyártott gáznak 5—8 százalékát teszi ki. Hogy a csövek elég mélyre rakassanak, erre már azért is tekintettel kell lenni, nehogy a hirtelen beálló téli hideg folytán a gázzal tovább menő vagy alacsony hőmérsékletben abból bomlás következtén keletkező folyékony szénhydrogén-vegyületek lecsapódjanak s a csöveket betömjék. A házakba vezető ágcsővek többnyire ólomból valók, melyek igen könnyen kezelhetők.

A gázmérő. Mielőtt a gázt az egyes fogyasztó felhasználhatná, egy elmésen kigondolt készüléken kell áthaladnia, a mely az áthaladt mennyiséget megméri,

megjegyzi s mindenkor számot ad arról, menynyi gáz fogyasztatott el az utolsó leolvasás óta. Az elsőilyféle gázmérőt (compteurt ) 1817 ben Clegg találta fel, melyet később Crosley lényegesen javított. A jelenben közönségesen használatban levő gázóra, mint a 125. ábra mutatja, áll egy zárt (7) vas-dobból, a melynek belsejében egy másik csapon forgó (5, 6) dob van. Ez utóbbi négy hajlított válaszfallal (1,2, 3, 4) kamarára van osztva, melyek úgy a dob közepe táján, a hol a gáz a csövön beomlik, valamint keredékükön is nyilásosak. Az egész készülék mintegy feléig vízzel van megtöltve. A kamarákba tóduló gáz a belső dobot forgásba

hozza ; a gáz a vízzárolás folytán csak min- 125. ábra. Gázóra átmetszetben. , , ,

dig egy kamarat erhet egyszerre s tölthet meg,

mi által ez a kamara a folyadékból kiemelkedik ; erre következik a második s erre a harmadik kamara megtöltése. A mikor a harmadik kamara megemelkedik, ismét víz alá merül az első, s gáztartalma a készülék tetejébe száll, a hová a kivezető cső betorkolik. A kamarák meghatározott nagysággal birnak s mivel tudvalevő, mennyi gáz haladt át a készüléken a dob egy fordulatára, csak e fordulatokat kell megszámlálni. Ezt egy kerékmű eszközli, melyet a dob tengelye lassan megindít. Az óramű mutatói két, három vagy több számlapon mutatják a fogyasztott gázmennyiséget oly módon, hogy az első számlap a gáz köblábak egyeseit, a második a 10-eseket, a harmadik a 100-asokat stb. jelzi s e szerint a mutatott számok egyenes sorban csak leolvasandók. Ha pl. a mutatók e számokat 5, 3, 5, 2 és 8 mutatják, akkor a készüléken összesen átment 55.528 köblábnyi gáz. A gázmérő egyik hibája, a mellett, hogy befagyhat, még az, hogy a víz megfogy benne, mivel a gáz vízrészecskéket is ragad magával. Már pedig ha a víz a kellőnél alantabb áll, akkor a gázkamarák tágasabbak s egy fordulatra több gáz megy át, mintsem szándékba volt véve. Ha ellenben feltöltés utján nagyon is sok víz jutott volna a készülékbe, a fogyasztó kárára nagyon is kis mértékkel mér. Minden gázmérőben tehát oly szerkezetnek is kell lennie, melylyel a vízállás megvizsgálható és megigazítható legyen, a mit

228 A világítás, különösen a gágvilágitás s az azzal kapcsolatos iparágak.