Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A világítás, különösen a gázvilágítás s az ezzel kapcsolatos iparágak
ladtában a levegő széníttetik (karbonáltatik) azaz illékony éghető részekkel annyira eltelik, hogy a keverék világító gázt képez, a mely az olaj feletti tért betölti. Ehhez hasonló, de úgy látszik még egyszerűbb találmánya van dr. Senek Istvánnak a selmeczi bányász-akadémia tanárának, ki a ligroin, petroleuméther stb. szénkydrogéntartalmú anyagokat készülékében felülről lefelé 4 fokozatban lassan csörgedezteti és ekkép az alulról fölfelé áradó levegőt az illékony folyadéknak lehetőleg nagy felszínével érintkezteti. Ily módon a légáram a szénkydrogénvegyiilet, a bydrür, minden rétegét s következésképen minden anyagát átjárja. Az ekkép létrejött gázelegy a selmeczi bányász-akadémia helyiségében nagyban gyakorolt próba alkalmával fényesen világító s tetszés szerint szabályozható lángot adott. A tett számítások szerint az ilyen bydriirgáz-készülékkel eszközölt világítás legalább is felényi- vel olcsóbb minden más gázvilágításnál. Ugyanis 1000 köbláb hydrürgáz 277a font kydrürfolyadékot kiván, melynek ára (mázsája 22 forint lévén) mintegy 6 frtra rúgna. Minthogy azonban 1000 köbláb hydrürgáz 2500—3000 köbláb kőszéngázzal ér föl, csak mintegy 4 forintba kerülne. Ez adatok szerint Senek készüléke teljesen megfelel czéljának s ott, hol nincs helyben kőszéngyár, de a hol pompás s mindamellett olcsó világitás kivánatos, mint például boltokban, gyárakban, nagyobb műhelyekben, érdemes a megvalósításra. A gázvilágítás« A szó legtágabb értelmében minden világítás, mint ez már többszörösen érintettük, gázvilágítás ; a mindennapi életben azonban az alatt épen csakis az úgynevezett világító gázt értjük és fejtegetésünkben e korlátozott értelemhez csatlakozunk annyiban, a mennyiben ide csak a szerves testekből száraz párlás által közetleníil keletkező világításra szolgáló termékeket számítjuk. A száraz parlas fogalma alatt, értjük a szerves testeknek zárt térben eszközölt olyatén hevítését, hogy azok a hőmérséklet emelkedése folytán illékony termékekké bomoljanak, melyek hihajtása és meggyűjtése a vizsgálat vagy haszonrafordítás czél- jából hasonló készülékkel történik, minők a folyadékok párlalásához szükségesek. A száraz párlalás a folyékony testek párlalásától lényegileg abban kiilömbözik, hogy amazt chemiai bomlás előzi meg s a páriáiandó vegyületek már előbb nem voltak készen jelen, mint emennél, — hogy amannál a folyamat chemiai, emennél fizikai. Mikor a szerves testek párlástermékeit veszszük szemügyre, nem csupán gázokról lesz szavunk, mert amazok közt számos olyan van, melyek alacsony hőmérséklet mellett szilárd vagy folyékony testekké sűrűdnek. Ezek közül pedig néhány az utóbbi időben mint önálló világitó anyag igen messzire kiható jelen tőségre vergődött. Csak a fotogént, solárolajat, parafint stb. hozzuk fel, melyek nemcsak előállításuk módjára nézve vannak szoros kapcsolatban a világító gázzal, hanem chemiai tekintetben is oly közel állnak ehhez, hogy a dolog rendje szerint e helyt kell róluk szót tennünk. S teljesen jogosult, hogy a gázvilágítás fogalma ily módon kiterjesztessék, mert a szóba jövő testek majdnem a világító gáz folyékony vagy szilárd módosulatainak tekinthetők. Története a világító gáznak. Az az észletet, hogy némely légnemű test égékeny természetű, igen régi. Már a legrégibb időben tudták, hogy a természet háztartásában a kőszén- s barnaszéntelepekben, nemkülömben a kősótelepekben nagy sokaságú éghető gázok képződnek, melyek gázforrásokként jelentkeznek a földszinén. Némely vidékek talaja e gázt oly mennyiségben foglalja magában, hogy elegendő egy csövet belébökni a földbe s azonnal gáz ömlik ki rajta, mely világitásra használható. New-York államban Fredoniához közel a természet tökéletes gázvilá516 A világítás, különösön a gázvilágitás s az azzal kapcsolatos iparágak.
