Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

4. kötet - A szappanfőzés és gyertyagyártás

180 A szappanfőzés és gyertyagyártás, Mint már említettük, a gyertyagyártás a múlt század végéig csak kevés haladást tett s igen egyszerű iparág volt. A legfőbb tökéletességet azzal adták meg neki, bogy a gyertyamártásra szolgáló anyagokat : a faggyút, viaszt igyekezték mennél tisztábban előállítani. A faggyiít eleve munkába vették, hogy a gyártandó gyertya nagyobb keménységgel birjon s olajos-málos voltát elveszítse. Erős sajto­lással t. i. elválasztották az elaint a nehezen olvadó zsiradéktól s ez utóbbit egy­magában dolgozták fel gyertyának, mig az elaint a szappanosságban értékesítették. Ez eljárással azonban, mely imitt-amott még használatban van, s melynek készít­ményét közben stearinsavval is elegyítik vagy ezzel bevonják s stearingyertyaként árulják, nem lehet azt a szépséget elérni, minőt a tiszta stearinsavból való gyertyák mutatnak. Ez utóbbiak feltalálása és ennélfogva nagyban való előállításuk jelentőssé vált a technikára. Már fönnebb arról is tettünk említést, hogy Braconnot s Chevrieul a zsírok chemiai vizsgálata közben találták meg a stearint, s hogy az első sorban említett a nyert eredményt a gyertyagyártásra akarta kihasználni. Chevrieul a zsírok chemiai állományát 1813-ban kezdte vizsgálni s tíz éven át folytatta ; 1823-ban jelent meg «Recherches chimiques sur les corps gras d’origine animale» czímű műve, mely ez évszázad remekművei közzé tartozik. Két évre rá Gay-Lussac és Chevreul együtt szabadalmat vettek a zsírsavaknak gyertyagyártásra való használatára, anélkül azonban, hogy nagy sikert arattak, mivel a tisztaelőállítást czélzó módszerök még bonyolult s költséges volt. Azok a kísérletek, melyeket Cambacérès eszközölt hasonló czélból, sem sikerültek; a gyertyák barnásak voltak, zsíros volt még mindig tapintatuk s kellemetlen szagot terjesztettek. Mindamellett e kísérletek nem vesztek kárba, mert az ügyet előbbre vezették ; így Cambacérès volt az első, ki fonott beit alkalmazott s azonkívül chemiailag előkészítette. A kénsavat fordítá e czélra, mely helyébe utóbb a bórsav lépett. Az első vállalkozások balsikere után a zsírsavak gyártása abba maradt. A Chevrieul-Gay-Lussac-féle szabadalom lejártával bizonyos Be Milly, X. Károly király kamarása, ki az 1830-ki események folytán állását elveszté, ez ügyet felka rolta, hogy vele új exisztentiáját alapítsa magának. Párisban felállított egy kis gyárat, s első találmánya, melyett tett, már jelentékeny naladás jelzője. A maró szóda gyanánt, melyet Chevrieul s Gay-Lussac a zsírok szappanosítására használtak, a marómeszet alkalmazta, mi által mészszappant nyert, a melyből a zsírsavak a kénsav segítségével könnyen különválaszthatok. A kezdetben hideg, a művelet folyamában azonban egyre fokozott meleg sajtolások által a szilárd savak a folyé­kony elainsavból könnyű szerivel különváltak. A szilárd savakból készített gyertyák­nak azonban volt egy bajuk : a tömegben a mésznek egy kevés maradéka maradt vissza, a mely az elégés közben a bélbe szívódott s ennek likacsosságát csökkenté. Erről is tett Milly az által, hogy a bélt bórsavval itatta meg, a mely az összes hamu alkotó részeket kis parányi üvegnemű golyócskákká ömleszti meg. Ugyan ő vette elejét a stearinsavnak' ama a gyertyagyártásra káros törekvésének, hogy kristá­lyodig melynek folytán az öntőminták belsejében üregek támadnak. Ez ellen ugyan már szerűi használták az arzénes savat, de ez sokkal veszedelmesebb volt az egész­ségre, liogysem használatban maradhatott volna. Milly első bukkant arra, hogy ha a stearínsavhoz kevés viaszt ad, a tömeg egyenletesebbé s mindvégig összefüggővé lesz ; később fölfedezte, hogy a stearinsav csak akkor kristályodik, ha nagyon lúgfolyós állapotban öntik a mintákba, de hogy teljesen egynemű szövezetet nyer, ha oly hőmérsékletben dolgozzák fel, a mely az olvadó ponthoz oly közel jár, hogy a tömeg épen csak folyós állapotban tartatik.

Next

/
Thumbnails
Contents