Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A szappanfőzés és gyertyagyártás
ban oldható vegyületeket képeznek. Az előbbire nézve példák a tapaszok, az utóbbira a szappanok. A szappan chemiailag tekintve só, a melyben alkalikus aljak zsírsavakkal vannak vegyülve. Az alkaliak közül a kali s a natron egyaránt vannak használatban, de külön-külön, mivel a kali-szappanok lágy, máló természetük miatt nem mindazokra a czélokra alkalmatos, melyekre a kemény natronszappan használtatok. A már említett mészszel való vegyület, a mészszappan, akkor képződik a gazdasszonyok nagy bosszúságára, mikor a szappant kemény vagyis mésztartalmii vízben használják. A szappan foszladozik benne vagyis a mész kiszorítja az alkálit s helyébe vegyül a zsírsavval. A szappan, J 71 88. ábra. A faggyú kiolvasztása. A szappankészítésre szolgáló zsíranyagok régebben majdnem kizárólag faggyúk vagy állati zsírok voltak ; újabban azonban a körülállások jelentékenyen változtak, főleg a most tömegesen feldolgozás alá vett kókuszdió- s pálmaolaj által ; ez olajok behozatala óta nagy szappangyárak alakúltak s ama anyagok által a szappanok külseje hasonlíthatatlanul szebb lett, de fájdalom anélkül, hogy jóságuk emelkedett volna, mert a pálmaolaj lehetővé teszi, anélkül hogy ezt a külső elárulná, hogy a a szappan hihetetlen mennyiségű vízzel (300 százalékig) telhessék, mely vízmennyiséget aztán az árus a vevő által megfizettet magának. Más zsíranyagok, melyek vágy kizáróan bizonyos szappanoknak, vagy csak adalékképen használtatnak, ezek : a faolaj, kender-, repczemag- s lenolaj, gyapotmagolaj, zezamolaj stb. úgyszintén a halzsír. Az elain vagyis a zsírok lágy alkotó része, mely a gyertyagyártásnál marad 22*
