Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Fűszerek, orvoslószerek és mérgek
158 Fűszerek, orvoslószerek és mérgek. Az ily mérgek azonban, mint a nyílméreg, csak akkor látszanak veszedelmeseknek lenni, ha közetlentíl a vérbe jutnak, legalább az ttapasztalták, hogy a kutyák a lépfenés állat dögtestéből kárvallás nélkül ehettek. A rothadásmérgek közzé számítottak egy sajátságos mérget, az úgynevezett hurka-mérget. Egy német doktor a világ figyelmét felhivta egy csapat betegségi tünetre, melyek különösen Yürtembergben, Bajor - s Szászországban, Heszenben, Poroszországban májos- s véreshurkák élvezete után merültek fel. E tünetek okát a hurkák készítésénél keletkezett méregnek tudták mindjárt be, a mérget elnevezték hurkaméregnek, s az általa okozott betegséget a hurka latin neve után azonnal elkeresztelték : botulismusnak. Egy ideig sokat foglalkoztak vele s maga Liebig is azon a nézeten volt, hogy a hurkaméreg bomlásban levő zsirok egyik átalakulási moczczanata. Végül aztán kisült, hogy e tüneteket nem méreg, hanem a trichinek okozzák.
