Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
3. kötet - Mérlegek és sűrűségmérők
Alkoholométer, saccharométer, aôr-, tejmérö stb. 41 20 gramm kell, liigitott kénsavba sülyesztésre pedig 25 gramm, ez utóbbiból tehát hasonló nagy térfogat CA-szer annyit nyomna, vagyis, ha a viznek faj súlyát a folyadékokra nézve is egységül vesszük, lesz a kénsavnak faj súlya = 1‘25. A teljesen tiszta angol kénsav 1-84 nyom ; az 1 és C84 közti fokozatokra nézve kisérletek által meghatároztatok a viz s kénsav százaléktartalma, úgy hogy utóbb csak egy kész táblázatba kell betekinteni, hogy megtudjuk minden higitott sav tartalmát. A gyakorlati szükségletre azonban Nicholson aráométere némi módosítást szenvedett a használati czélhoz képest. A műszer, a sülyesztő (55. ábra), még hosszú üres henger, de nincsenek csészéi, többnyire üvegből való, hogy a belülről alkalmazott fok rovátok (skala) le legyenek olvashatók, alul-felül be van forrasztva s alsó végében néhány csöpp kénesővel vagy egy csapat söréttel van ellátva, hogy tetőirányosan úszszék. Mennél könnyebb valamely folyadék, annál mélyebbre fog belé merülni az ily, mindig egy súlyban maradó műszer. A skála mutatja az illető fajsúlyt s hozzá való táblázatok egészítik azt ki. Kényelmi szempontból a különböző nemű folyadékokhoz különböző műszereket készítettek, melyek skálájának csak bizonyos határok közt kell mozognia, s melyek azzal a könnyebbséggel járnak, hogy a fajsúly helyett mindjárt a százalék tartalmat találni rajtuk följegyezve (százalékos sülyesztő). Ily módon készültek az alkoholométer (szeszmérő), saccharométer (czukormérő) a czukortartalom kitudására , tejmérö (gelakto- vagy laktométer), sörmérő s több ilyen. Sajnálatos hogy a 52. ábra. 53. ábra. 54. ábra. Nicholson-féle aräometer és alkalmazása a faj súly meghatározására. 55. ábra. sülyesztő mérleg. táblázatok szerkesztése a «feltalálók» s «módosítók» hiúsága által a nagy közönség rovására nagyon elburjánzott. Egész nagy csapata van a sülyesztő mérlegeknek, melyek semmiben sem különböznek egymástól, mint csak a balgaságban. Egyik pl. a víz fajsúlyát (víznél könnyebb folyadékok számára) 10-zel, a másik (nehéz folyadékok számára) 1 -gyei jelöli, vagy hogy az egyes fokozatok, mint a szeszmérőknél, maguk közt minden értelem nélkül fél s egész százalékokban eltérnek, a szerint, hogy Stoppani-, Kichter-, Cartier-, Beck-vagy Baumé- műszerekkel készültek. A Oay-Lussac-féle tér/oyatmérö (voluméter) a szerint vau szerkesztve, hogy skálája közetlenül azt mutatja, hány térfogatnyira siilyed a folyadékba, és így fok- rovátkain százalékokban adja meg a borszesz szesztartalmát. Találmányok könyve. III. 6
