Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A bor
A szőlő alkotó részei. 107 Pestmegye Vd.cz vidékén : a sárfehért, rajkszölőt, a dinka két faját, Kecskemét vidékén: a fekete dinkát, kadarkát, fehér szőlőt, vörös dinkát. Baranyamegye Villány vidékén: kadarkát, rizlinget, fehér burgundit, portugizit, furmintot, járdo- ványt. Tolnamegye szegszdrdi hegységében a nemes kadarkát, a sárfehért, hosszúkás fehér bajort. A Balatonmelléki szőlövidéken rizlinget, Chasselas-blancot (furmintot), öreg kadarkát, tramini sárfehéret, muskotályt, kéknyelűt, bálintot, cserbajort. Neszmély vidékén sárfehéret, juhfarkot, piros dinkát. A hadai hegységen a javabeliek : furmint, rajkszőlő, apró fehér, mézes fehér, vörös dinka, kadarka, burgundi. Egernek legkiválóbb szőlőfaja a lúdtalpéi kadarka, aztán a keresztes levelű kadarka (rácz-fekete). Visonta vidékén a kadarka, melynek itt törökfekete a neve, az uralkodó, e mellett mívelik a sárfehért, magyar fehért s a pankotát (bakator). Tokaj vidékéről már föntebb emlékeztünk, de ott a furmintok mellett még becsesnek tartják: a fehér szőlőt, gohért, balafántot, muskotályt (muscat lunel) s hárslevelűt. Az Érmellék főfaja a bakator, aztán van juhfark, sárfehér, kadarka, fekete bajor, purcsin. A ménesi hegyaljait az uralkodó szölőfaj a nemes kadarka s a ráczfekete. A szőlő alkotó részei. Mielőtt a borkészítésre áttérnénk, lássuk, mik a szőlőfej egyes részei, s vizsgáljuk ezeknek befolyását a bor minőségére. A fürt kocsányain, csutkáin vannak a szemek, vagyis bogyók, melyek fehér vagy színes héja sejtekben (parányi hólyagcsákban) rejti a nedvet s a magvakat. A kocsányok úgyszintén a magvak csersavat foglalnak magukban, hasonlót a gubacsokéhoz, melynek íze fanyar, összehúzó. A csersav föloldul a borban, ha ez a magvakkal hosszabb ideig érintkezésben van; innen van a vörösborok fanyar íze, a melyek a zúzott bogyókból való musterjedés által lesznek. A kocsányok is, ha zúzattak s sajtoltat14* 55. ábra. Szölözuzó.
