Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A dohány s a többi narkotikus szerek
Az opium chemiai alkatrészei. 83 talmú folyadékot pedig vigyázatosan gőzölögtetik úgy, hogy folytonosan buzogtatják. Ez idő alatt egy munkás egy kötés-tollal áll ott, melylyel a folyadék színét vízzel lnntezi, hogy oda ne égjen, s hogy a felszínre szálló habot vele lecsurgassa. Ha a tésztásodott állomány 60—90 centimeter hosszú fonallá nyújtható megszakadás nélkül, akkor elérte a kellő sűrűséget, most nagy legyezőkkel szellőzve kihűtik s ónszelenczékben eladják. Ez az úgynevezett Tsandu. A Muddet olyan készitvény, melyet a tsandu hulladékaiból állítanak elő. A tsandu-árus mindig kendőt tart maga mellett, hogy ujjait, kését s minden egyéb tsanduval szennyezettet belétörölje. E kendőket kifőzik s a folyadékba, miután szörpsűrűséggé gőzölögtetett, egészen apróra vagdalt fiatal nádczukorleveleket dagasztanak belé ; az egészet labdacsokká alakítják, melyeket a szegényebb osztály megesz. A tsandu nagyon erősen ható méreg, melyből egy kis darab az ópiumhoz nem szokott embert, egy óra alatt megöli. A legjobb ellenszere közönséges kokusz- olaj, mely azonnal hányást idéz elő. Megrögzött szívók azonban sokkal nagyobb darabot szívhatnak, míg beáll a mámor. Kis mennyiséggel, Vst—1 grannal, szokták megkezdeni, és mivel az idegek hozzá szoknak, fokozzák annak huszszorossá- gaig, sőt negyvenszerességeig. Az ily nagyobb mennyiséget azonban nem egyszerre szívják meg, hanem időközöket tartva, mert az opiumszívó nem szendereg sokáig, de fölébredvén, rögtön pipájához kap, a míg a bóditó álom újból lefogja szeme- héját. Az álmok s ábrándok ily mámorban igen kéjesek. Természetes azonban, hogy mint minden ily mesterséges izgalom, kevés évek jártán a legegészségesebb szervezet erejét is fölemészti. A lelki erő is elpusztul vele s a határozott tevékenység lehetetlenné lesz ; ez az oka, hogy az , ki ez élvezetre rákap , nem bír annyi jellemerővel többé, hogy e rontó szokásról letegyen. Az opium élvezésénél, valamint a dohányénál, két állapot jő elő. Kis meny- nyiség földeríti a szellemet s az embert azzal a kéjelmes érzettel tölti el, mely az összes szellemi s testi erő teljes birtokának tudatából származik. A gondolatok s kivált a képzelet képei fölélénkülnek s korosabb férfiakban fiatalkori ábrándokat keltenek. A hatás e tekintetben összevág a boréval, de hozzá járul még a fizikai erők fölélesztése , mely az opiumszívót hihetetlennek tetsző erőfeszítésekre képesíti. A kelet indiai levélhordók, halcarrások , a tatár futárok, a beduinok egy darabka ópiummal oly roppant utakat tesznek meg , mit csupán e bóditó szer élvezése tesz lehetővé. Igaz , hogy ez izgalmat épen olyan mértékű elernyedés követi, de ezzel az élvező nem gondol ; a pillanatnyi élvezetért gondtalanul feláldozza a jövőt. A mámort követő gyöngeséget -s undort mindig nagyobbra növekedő mennyiséggel fojtja el, s egyesekről mondják, hogy V2 grán- nal kezdték meg, s ezzel a napi fogyasztást 120 gránig fokozták, mit nem tudtak többé megszakítani, ha csak rögtön a legnyomorultabb állapotba nem akartak jutni. A száj s torok kiszárad, a belek úgy elernyednek, hogy már alig mozognak ; ennek természetes következménye , hogy az emésztés fönakad , s az enni- vágy elmarad. Csak folytonos szomjúság gyötri a szegényt. Természetes , megfogynak az erők s a halál a vége ez undorító elgyöngülésnek. Szenvedelmes opiumszívó ritkán lesz 40 éves. Az ópium chémiai alkotó részei, melyeknek e hatás tulajdonítható, jórészt a szerves aljakhoz tartoznak. A morphin vagy morphiwn köztük a legfontosabb, mert a legnagyobb mennyiségben van jelen. Ez tiszta állapotban színtelen, négyoldalú oszlopot képez, mely 300 fokra hevíthető a nélkül , hogy felbomlanék ; forró vízben jobban oldódik mint hidegben. A morphin savakkal 11*
