Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

4. kötet - A dohány s a többi narkotikus szerek

84 A dohány s a többi narkotikus szerek. sókká vegyül, s ezek azok (pl. eczetsavas morphium) , melyek az orvoslásban megnyugtató szerül használtatnak. E mellett az ópiumban még néhány más , hasonlóan ható s chemiailag amahhoz igen közel álló anyag van, melyek közül a legismeretesebbek a kodein, narkotin és narcein. Cliemiai elemzés szerint 100 rész smyrnai ópiumban van átlag : morphium 0.3, narkotin 7.3, kodein 0.7, narcein 9.o, mekonin O.e, mekon- sav 6.1, zsír s mézga 4.9, kacsuk s gummiféle kivonati anyag 31.9, nyálka s víz 33.2. — Vannak azonban oly opium - faj ták, melyek a nevezett narkotikus alkotó részek kétszeresével bírnak. Hasis. Az opium élvezésére s hatására nagyon hasonló a növényországnak egy más terméke, melyet épen oly módon nyernek, mint a mákból az ópiumot. Ez a kendernövény nedvében levő mézga vagy mézgás s olajos alkotó részeknek keveréke, melyet a törökök hasisnak neveznek, de mely egyéb nevekkel is bir Keleten. A közönséges kender (Cannabis sativa) nedvében narkotikus alkotó részekkel bir, melyek chemiai természete még nincs eléggé kiderítve. A hidegebb s mérsékelt égtájakon ezek, úgy látszik, kis mennyiségben képződnek a növényben, míg ellen­ben délszakon a nap forró sugarai ama izgató vegyületeket könnyebben fejlesz­tik. Indiában, Perzsiában, Arábiában s egész Afrikában a kenderből igen erősen ható terméket nyernek ki igen különböző eljárás szerint, s élvezete még a világ­tengeren túl is el van terjedve. Tudva levő, hogy némely ember nem bir bosszú ideig a virágzó kenderföld mellett tartózkodni, mert szédülés és főfájás fogja el ; oka ennek ama mézgás anya­gokban rejlik, melyek különösen virágzás idején izzadoznak ki, s melyek a levegő­ben csak kis mennyiségben is elkeveredve bóditó hatással vannak. Az ó-korban már beszívták a meggyujtott kender gőzeit, hogy tőle lerészegiiljenek s Herodot úgy említi e szokást, mint mely a szittyáknál általános volt. A mód, hogy hogyan állítják elő a kenderből narkotikus szerüket, külömböző. Perzsiában s Marokkóban a kendert virágzás idején kitépik, megszárítják s a gyönge levelek begyeit, úgy szintén a virágokét is, kis pipákból szívják. Azonban készítik úgy is, hogy a kender leveleit, virágait kevés vajjal, vízben addig főzik, míg szörppé nem lesz, mikor aztán kendőn átszűrik. Ezt sokféle fűszerrel elegyítik. A török ezt nevezi hasisnak, az arab meg davamesének. Egy harmadik módja meg az, bogy a kender leveleiből s virágaiból kiizzadó mézgát meggyüjtik, s ezt vagy labdacs vagy tinktura alakjában élvezik. Igen eredeti, hogyan gyűjtik e Kelet-Indiában momid- nak vagy churrus-nak nevezett mézgát. Abban az időben t. i., mikor e mézga kiiza- dása a legbővebb , a fányi nagyságú s szűk sorokban álló kendernövények közt minden irányban munkások futnak szét. A rázkódtatás s érintés folytán a mézga- cseppek lebullanak s megragadnak a kulik (munkások) ruházatán vagy nagy börkö- tőjén, a melyről aztán leszedik. A mi a hasis hatását illeti, az különbözik az ópiumétól, mert nagy élénkséget gerjeszt, miért is az Indiában « kedvderítő », «nevetéskeltő» stb. nevekkel bir. Túlsá­gos mennyiségben az izmokra összebuzólag hat, úgy, hogy az ember dermedtté lesz tőle. A. komló a narkotikus élvezeti szerek közül a dohány mellett a legki­terjedtebb alkalmazásban van. A többi narkoniáktól lényegesen abban kiilömbözik, hogy nem mint ezek magában, hanem mindig más anyagokkal keverve fogyasztatik, melyeknek mintegy fűszerül szolgál. A sörnek a legfőbb alkotó része. A rómaiak, úgy látszik, még nem ismerték, de már a germánok használták

Next

/
Thumbnails
Contents