Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A dohány s a többi narkotikus szerek
A dohány chemiai alkotó részei. 75 liajlás helyén nedvességet nem mutatnak, vagy hogy a kézzel összenyomott levél eredeti alakjába ismét vissza igyekszik térni, a pórék száraz időben leszedetnek s a szárító pajta szalmával behintett padlatára vigyázva egymásmellé mintegy 60 centiméter magas halmazokba, kazalokba, rakatnak. Ennek a czélja az, hogy a levelek elért állapotukban megmaradjanak s továbbat be ne száradjanak. Habár a levelek már a szedésnél s fűzésnél meg is válogattattak, most újabb szigorúbb fajtázás alá kell őket venni, mire minőségük szerint csomóztatnak. Egy csomóba 25—30 levelet foglalnak rendesen össze. A dohány csak mindezek után kész gyártási czélokra. Minthogy pedig a további feldolgozás a chemiai természet elváltozásával jár, meg kell ismerkednünk itt a dohány sajátos alkotó részeivel. Chemiai alkotó részek. A dohánylevél, mint a növényország minden terméke, főleg úgynevezett növényrostból áll ; a vizet, melyből a fris levél 80%-ot, a száraz még 10%-ot tartalmaz, itt nem vesszük tekintetbe. A növényroston kiviil, a mely magában véve idegeinkre nincs hatással, a dohány azonban még keserű kivonati anyagokat, nitrogéntartalmú (siker-nemű) testeket, mézgát, növényfehérjét s egészen sajátos alkotó részképen nikotint foglal magában. A barmiban előforduló ásványos anyagok lényegileg kénsavas s villósavas mészből s kali- sókból vannak összetéve ; azonkivül a fris dohányban még almasavas sók is vannak, melyek azonban égés közben felbomlanak s szénsavas sókká lesznek. Mind ez alkotó részek közűi egy sem bir oly jelentőséggel, mint a nikotin. Ez úgynevezett szerves alj vagyis az a tulajdonsága, hogy savakkal sókhoz hasonló testekké vegyülhet. Eendkiviil narkotikus (hódító) hatású, s jobbadán ebben rejlik a dohány értéke. Másrészt azonban bizonyos chemiai bomlási termékek, melyek ugyan a fris dohánylevélben nincsenek meg, hanem csak erjesztés, kiforralás, s külömböző kezelés által idéztetnek elő, megérdemlik a becsültetést, mert tőlük függ főleg valamely dohányfajta illatja. A nikotin a külömböző dohányfajtákban külömböző mennyiségben van jelen. Könnyű dohánynak száraz levelében néha alig van 1 százaléknyi, míg a nehezebb fajtában az kitesz 6—7 százalékot. A magyar dohányok dr. Kosutány elemzése szerint 1000 súlyrész száraz anyagban átlag 8 súlyrész ammont, 7 s. r. nikotint, 233 s. r. kamút s 7 s.r. salétromot tartalmaznak. A nikotint külömböző bonyolódott chemiai míveletekkel tisztán állíthatni elő. Ily állapotában színtelen, kellemetlen dohányszagú, olajnemű folyadék, melynek íze csípős, erős. Oxygénből, liydrogónből s nitrogénből áll ; a hőben illő, s e szerint a dohány füstjével elszáll. Kábító s hathatós mérges tulajdonságai ismeretesek. Abban a csekély mennyiségben azonban, melyben a dohányfogyasztók élvezik, a testet csöndes álmodozásba hozza, mely a szellemet háboríttatlanúl engedi működni vagy nyugodni tetszés szerint ; az ideg- s ízomfeszültség e kéj ebnes enyhítése az az állapot, mely a töröknek hét mennyországának első kapúját nyitja meg. A dohány mértéktelen élvezete undort, hányást, hassiklást, reszketegséget, szédülést, görcsös rángásokat, hideg verítéket okoz s tovább folytatva az emésztést megrontja, máj bajt idéz elő, sőt legvégül izombénulást, dermedtséget, halált. S mindamellett mindent összevéve mily roppant mennyiségben nyújtja az emberiség e borzasztó mérget a testnek ! Vegyük fel az évi összes dohánytermést 400 millió kilóra, s tegyük, hogy az átlag csak 2 százalék nikotint tartalmaz, akkor az összes évenkint termesztett nikotin 8 millió kilót tesz ki. Vegyük továbbá fel, hogy a dohánylevelek a fogyasztásukat előző kezelés folytán nikotinjok kétharmadrészét elveszítik s a fenmaradó egyharmad rész felét a szivarnak el nem szítt 10*
