Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A csokoládé. 67 sima sárgaréz mintákba vetik s itt laposra rázzák. A kihűlés után megkeményedett kész táblák könnyen kiszedhetők s ónfüstbe vagy papirosba csomagoltatnak. A csokoládégyártás lényegében e szerint igen egyszerű. Az egésznek titka abban áll, hogy a legjobb anyag dolgoztassák fel, s hogy az összemorzsolás a legnagyobb gonddal történjék. A jó csokoládénak t. i. a tisztaizüségen kivül egész tömegében egyenletes, finomtörésünek kell lennie. Minthogy a czukor kristályozódó hajlamánál fogva köny- nyen szemcsésedést okoz, fótekintettel kell lenni arra, hogy a meleg csokoládé-tömeg kihűlése s merevülése lehető' gyorsan essék meg, tehát hogy a czukor megszilárduljon, mielőtt alkalma nyilt a tömegből kiválnia. E végből nagy gyárakban jégvermekről van gondoskodva, a hová a péppel telt csokoládémintákat lerakják. Az a szokás, hogy a csokoládét tejben főzik meg, csak a mennyiség fölszaporítása szándékából eredt. A spanyol csokoládéját csak vízben főzi meg s úgy iszsza kis csészéből. A kakaó héját, mely a csokoládégyárakban nagy tömegekké fölszaporodik, azzal értékesítik, hogy Angliába szállitják, hol „miserabel“ néven közönségesebb kakaofajtákkal a csokoládé egy nemévé készítik, melylyel a szegényebb osztályú irlandi népet boldogítják. Eddig nem volt ismeretes a csokoládénak valamiféle pótló szere. Újabb utazók azonban említik, hogy Afrika belsejében, különösen a nyugati Szudánban általánosan isznak egy csokoládéhoz hasonló italt. A dodoa (Parkia africana) összetört gyümölcséből nyerik, melyet kis lepényekké formálnak. Európába eddigelé még nem hozták. Épen így nem tudott magának még utat találni hozzánk a guarana vagyis braziliai kakaó, mely a Paullinia sorbilis terméke. A nevezett növény magvai ugyan jókora százalék kafieint tartalmaznak, de nem használatosak élvezeti szerül, hanem csak orvosságul a mocsáros forró égöv alatt uralkodó némely betegség ellen. 9*
