Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)

4. kötet - A forrázatok

66 A forrázatok. zalék proteinvegyületeket, 1—IV2 százalék tkeobromint tartalmaz. A theobromin épen oly alkoloid, mint a kaffein s tliein. Tisztára fejtve igen keserű ízű s erős méregnek tulajdonságaival bir. A kakaó tömegben elosztva azonban kellemes izgató hatású. A kakaovaj (zsírja), a melynél fogva a csokoládé gyönge gyomornak nehezen emészthető, hevítés s sajtolással kiválasztható a kakaoanyagból. A kakaót sokfélekép elkészítve használják. A pörkölt szikeket finom tömeggé szétmorzsolják, mely bő zsírtartalmánál fogva a melegben tésztanemüvé lesz, közön­séges hőmérsékletben megkeményedik s forró vízzel kedvelt italul szolgál ; vagy pedig megfosztják olajától s csupán a zsírhíjas kakaolisztet használják forrázatul. Legnagyobb mennyiségben azonban csokoládét készítenek a kakaóból. A csokoládé. A csokoládé élvezete már a mexikóiaknál szokásban volt, még mielőtt a spanyolok velők megismerkedtek ; e szó állítólag azok nyelvéből való s annyit jelent mint kakaó (csoko) s ,,víz“ (latle). Elmorzsolták a kakaót, fűszert s czukrot adtak hozzá s vízzel fölbu- zogtatták. Mikor a spanyolok 1520- ben először Európába hozták, készí­tési módját nagy titokban tartották. Spanyolországból azután tovább ter­jedt, de használata hosszú ideig kor­látolt volt részint árának nagysága miatt, részint azért, mert nem igen volt ismeretes készítése. Francziaor- szág Richelieu által 1653-ban ismer­kedett meg ez uj élvezeti szerrel. Kez­detben itt is titokzatosan jártak el vele, de csakhamar nyilvánossá lett készítése módja s ma oly gyárak áll­nak fenn Francziaországban, melyek közül egy is harmadfél millió kilo cso­koládét visz a piaczra. A kakaót cso­koládévá úgy alakítják át, hogy czu- korral, fűszerrel megkeverik s táblává öntik stb. A kakaovaj 29—30UC. hő­nél megolvad ; ha tehát a megpörkölt elaprózott magot, illetve babot, szorosra állított s megmelegített gránithengerek közt járatják el, finom pép lesz belőlük, melybe hozzáadványok keverhetők. Ez utób­biak az ízlés szerint külömbözők. A legfinomabb fajtához vanilliát adnak, mely nek elaprózása azonban fáradságos munka. Csekélyebb fajtához még fahéjat s szegfűszeget tesznek, sőt a spanyolok spanyolborsot, ánist, narancsvirágot, man- dolát, mogyorót s még sok egyebet. Egy kilo kakaopéphez 1—IV2 kilo czukrot adnak. Régebben mézet tettek hozzá. A roszabb fajtáját sokfélekép hamisítják ; pörkölt liszt gyarapítja a kakaopépet, fagyú a kakaovajat, sőt okrával színt adnak neki. Az úgynevezett Racahout des Arabes, de l’Orient, du Serail keve­réke a csokoládénak, arrowrootnak, keményítőnek stb. vagy pedig készül kakaó- pépből, kosbor nyalkájából, lencselisztből, keményítőből, melyhez czukrot, fahé­jat s perui balzsamot adnak. Újabb időben a csokoládét arra is használják, hogy a betegnek a kellemetlen ízű orvosság bevételét megkönnyítsék. így lett a vas-, a chinacsokoládé stb. A meleg csokoládépépet többnyire kézzel, yitkábban géppel, 38. ábra. A dodoa ága.

Next

/
Thumbnails
Contents