Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A forrázatok
A magvak kikészítése, 65 Harmadik vagy negyedik evőkben a fák már virágozni kezdenek s néha már gyümölcsöt is teremnek, a mi aztán eltart egész 30-dik, sőt különös kedvező körül- állások közt egész 50 éves koriakig; de 12—15 éves korukban legtöbb a gyümölcsük. Rendszerint csak nyolczadik évökben kezd bő termésök lenni. A viola s sárgás szinii kis virágok csomósán fakadnak az erősebb ágakból, a törzsből, sőt a földből kiálló gyökérrészből is, do ezer közül alig egy is jut el a gyümölcsfejlésig. A gyümölcs érése vagy négy hónapot tart. Ámbár a fa az egész esztendőn át virágzik s szakadatlanul érlel gyümölcsöt, mégis ez utóbbit kiválóan az év két szakában gyűjtik a vidék szerint, hol korábban, hol későbben. így Mexikóban a fő gyűjtés márczius s áprilisba esik, a második kevésbbé jól fizető októberbe ; Braziliában ellenben a legtöbb gyümölcsöt szedik júniusban s júliusban (ama vidék telén), másodízben januárban s februárban ; ez a gyűjtés kisebbszeríi. A. magvak kikészítése a kereskedelem számára igen egyszerű. A gyümölcs haját s leveses gyümölcshúsát kell lehántani, a melybe a magvak zárva vannak. Haját tompa csont- vagy fakéssel hasítják fel s elvetik ; húsát kézzel szitában horzsolják le s erjesztéssel részegítő italt készítenek belőle, melyet a munkások szeretnek inni. A kezdetben fehér magvakat szárításra kiteregetik a napra s az éji harmattól s esőtől csűrökben óvják, a melyekben nagy halomba vetik s bananánlevelek- kel letakarják. Ez egybehalmozódás alatt megfülednek s kissé erjednek, mi által fanyar izök kissé enyhül. Némely ültetvényben a magvakat mérsékelten fütött, jól szellőztetett helyiségekben szárítják. Minden termő fára átlag számítanak 4—6 font fris vagy 2—3 font száraz magvat. Ha ehhez fölveszszük azt az időt, míg a fa termővé lesz, úgyszintén azt a sokféle bajt, mely a szüretet fenyegeti, a kakaó termesztése nem mondható valami nagyon jövedelmezőnek. A legéjszakibb ültetvények Altaliama völgyeiben, Georgiában s a Mississippi déli vidékein vannak ; igen sok van a mexikói tengeröböl körül, továbbá Guatemalában s Mexikó nyugoti partjain. Az utóbbi helyen termesztett kakaót (Soconuscoból) a legjobbnak tartják. Honduras, Costarica, Nicaragua, Columbia, Guyana szintén számos ültetvénynyel bir- nak, Brazíliában azonban csaknem csupán vadon terem. Nyugot-India régebben sok ültetvénynyel birt, de a mióta orkánok által elpusztultak, csak ritka helyen éledtek föl. Az Amerikán kívüli ültetvények nem igen tesznek számot. Európa összes országai közül Spanyolország fogyasztja a legtöbb kakaót, ez után Francziaország ; míg nálunk s Németországban pazarlás, Spanyolországban mindennapi kenyér. Egész Európa évenkint 15 —18 millió kilo kakaót kap, ebből mintegy 20,000 mázsát szállítanak ki Hamburgban Németország s az osztrákmagyar monarchia számára. A forgalmi s vámbevételi kimutatás szerint hazánkba s Ausztriába 1874-ben behozatott 3.267 métermázsa 226.060 frt kereskedelmi értékben. Nagy-Brittania, melynek népessége az osztrák-magyar monarchiáénál két millióval kevesebb, évenkint majdnem 20.000 métermázsányit fogyaszt s Belgium majdnem 2500 métermázsával. Francziaországba 60—80.000 métermázsát visznek be a kakaobabból, de egy nagy részét csokoládéalakban ismét kiviszik. A kakaomagot kemény héj burkolja ; belül két szikii s ezek közt van a csira- gyökerecske. A vastag szikek a használható rész ; hogy ez a héjtól s a csiragyöke- recskétől elváljék, bádog-dobokban 100 — 300° C. hőmérsékletben úgy pörkölik a magvat mint a kávébabot. Egy negyed óra múlva kávéőrlő-féle malomba teszik, melynek örlőkészüléke tompa vágású. Némely gyárban a babokat e helyett dudoros hengerek közt járatják el. A héjat ez eljárás megtöri, a szikek elaprózódnak s a gyökerecske kiválik. Ez utóbbi az alátett szitán átesik, a héjakat szelelő rostán sze- lelik ki. A kakaó szike felében kakaovajat, 14—18 százalék keményítőt, 13—18 száTalálmányok könyve. IV. 0
