Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
A juharczukor, 45 A mintákban kristályodott, melisznek, vagy fehér farinának szánt czukor nem hagyható jelenlegi színében, szép hófehérséget kell nyernie. E végből a meddig még a mintákban van, oly eljárás alá fogják, melyet a régebben követett módszer után aijyagozásnak (terragenak) újabban hontásueik neveznek. Czélja a kristályok közt fészkelő szörpnek eltávolítása. Eredetileg ez agyaggal történt. Letakarták a süveget vászonnal, s arra agyagpépen áthaladt vizet bocsátottak. Az agyagpép vize a czukor egy kis részével, tiszta czukorszörpöt képezett, mely a melaszt lefelé hajtja s kiszorítja. E módszer azonban tisztátalan, sok dologgal s czukorveszteséggel is jár. Jelenleg zöld-szörppel, czukrosvízzel vagy borító lével borítanak. Ez utóbbit már kész czukorból akkép készítik, hogy ezt forró vízben feloldják, csontszén porával s vérrel, vagy fehérjével derítik, s még egyszer szemcsés csontszénre átszűrik. E szerek mindegyike behatol a czukorba, s leszálltukban a még jelenlevő színesítő- s szörp-részeket maguk előtt kihajtják, melyek a mentő edénybe csorognak. Három, négy ily borítás is szükséges, hogy a czukor tökéletesen fehér legyen. A szörp lecsorgása után a süveget talpra állítják igen meleg helyiségben. Azután még az aszalóba viszik, s megszára- dása után csúcsát s fenekét leesztergálva, papirsüvegbe borítják. A szörp kihajtására s a czukor szárítására a köz- pontrafutó erőt is alkalmazásba vették s vele tetemes időt nyertek. Az ily központfutó gépről már a III-ik kötet 53. lapján részletesen szóltunk s ábrával is szemléltettük. A 24. ábra vázlatos rajzában is ilyent mutatunk be, kettős nyirokszellőzővel. A köztük levő két kúp arra szolgál, hogy a futószíj tovább tolásával a forgás sebessége legyen változtatható. A czukornád s czukorrépa azonban nem egyedüli növények, melyek belsejükben édességeket készítenek. Számtalan más van még olyan rajtuk kívül, melyeket különböző módon lehet kihasználni. így például Francziaországban Toulouse közelében a tengeriszár édes nedvével tettek kísérletet, hogy abból czukrot főzzenek stb., azonban az ily vállalatok sokkal csekélyebb jelentőségűek azokkal szemben, melyekről még néhány szóval meg akarunk emlékezni. A juharczukor. Éjszak-Amerikában, különösen Louisiánában már a múlt évszázadban kezdtek a czukorjuhar (Acer saccharinum) nedvéből czukrot készíteni. Európa egynémely juharfája szintén ad czukornedvet, de nem használják sehol czukor termelésre, vagy ha igen, nagyon csekély mértékben. De nem úgy Éjszak-Amerikában. A juhart január s február végével a földből 30—46 centimeter- nyire mintegy 4 centiméternyi mélyre megfúrják, úgy hogy gesztje teljesen át legyen fúrva a rézsutosan fölfelé vezető likkal. A lukba nád- vagy bodzafa csővet dugnak, mely a nedvet az alája tett edénybe vezeti. Minden törzsök nedvének kifolyása öt napig tart, az egész idő pedig, a mely alatt nedvet csapolhatnak, márczius derekáig, a rügyezésig. A rajtuk ejtett seb beheged s a művelet semmi káros hatással sincs a fákra. Az ekkép nyert nedv tiszta, barnaszínű s külömböző sűrűsségű. Mintegy húsz kiló nedv egy kiló nyersczukrot ad s egy fából 1 — 3 kiló czukor nyerhető. 24. ábra. Központfutó gép.
