Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az őrlés és sütés
28 Az őrlés és sütés. 11. ábra. Javított síitökemencze átmetszete. 30 centiméternyi végrészök kinyúlik a szűk tűztérbe. Noha a tüzelés ily egyoldalú is, a hő egyenletesen terjed szét a sütőtérben ; kezdetben mintegy 200 0 R. s végűi megcsökken 150 fokra. Benne igen tisztán s kényelmesen egyszerre 50 kenyeret lehet megsütni. Gyúrógépeket használnak most szerle minden oly sütőházban, hol tömegesen készül a kenyér. A mechanikai gyúrás czéljából kieszelt nagyszámú szerkezetek csak azt látszanak bizonyítani, hogy sok idő telt belé, míg valamirevalót kitaláltak. Újabban azonban az ilyféle gépek sokszorosan javíttattak, s kielégítőleg dolgoznak ama kifogás ellenére is, hogy a gép nem érezheti ki, hol elég, hol nem elég a gyúrás. A gépi tésztából való kenyér többnyire még egyenletesebben likacsos, mi mindig bizonyítéka a tészta jóvoltának. Igaz, hogy az ily gép mindig csak egyféle dolgot mivel s nem lehet épen oly jól használni egyéb süteményhez; tehát különösen kenyértésztagyúró. Mint ilyen, a mellett hogy tisztább a munkája, a kézimunkához viszonyítva, jelentős munkát végez, mert pl. egy három lóerejű gép hetenkint 1200—1400 mázsa tésztát szolgáltat, mi 48 izmos kéz munkájának felel meg. A Boland-féle gyúró- gépet mutatja a 12. ábra, melynek rendszerét a legjobbnak tartják. A teknőben forgatható sajátságos alakú test hajlított vassínekből van összeállítva, melyek úgy vannak elhelyezve, hogy a tésztát nem vágják, hanem lapjaikkal nyomják. Mivel pedig a két szárny tekervé- nyesen van hajlítva s egymással szemben állanak, úgy hogy az egyiknek hatása baloldalon kezdődik s jobb felé folytatja, a másik pedig ezt megfordítva cselekszi, ennek az következése, hogy a tészta a teknőben nem csak nyomást szenved, hanem idestova tolódik, minek nem lehet, hogy ne legyen a kellő sikere. 12. ábra. Gyúrógép.
