Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - A czukor
A czukor. (A különböző czukorfajták chemiai természete. Adatok a ezukor történetéből. A czukornád Kelet- Indiában. A czukornád leirása. A nádczukor nyerése, sajtolása, derítése, főzése. A répaczukor feltalálása. Gyakorlati kísérletek a répaczukor gyártására. A répaczukor levének nyerése különféle eljárások szerint. A sajtolás. A lé derítése mészszel. Derítése s szintelenítése csontszénnel. A vacuum-serpenyő. A nyersezukor. Tisztítása. A juharezukor, ezirokezukor s pálmaczukor.) A növény- b állatország számtalan anyagait illetjük a «czukor» névvel, melyek közt ugyan van bizonyos chemiai rokonság, de fő jellemző tulajdonságuk főleg túlnyomó édes ízükben rejlik, mely által életszükséggé váltak. Az ásványország nem szolgáltat semmiféle ezukoranyagot. Vannak ugyan szervtelen édesízű vegyületek, de ezeknek a szóban levő anyagokhoz semmi közük sincs. Azt a mondást, hogy az állatország is termel ezukrot, csak korlátolt értelemben kell venni; mert habár a méhek készítik a mézet, a benne rejlő czukor lényegében véve mégis csak növényi eredetű s csak a tejben levő édes anyag — a tejezukor -— marad fen, mint olyan, mely az állati szervezet terméke. Az ember vizelete, mikor az czukor-liúgyárban betegszik meg, bőven tartalmaz ezukrot, ez azonban rendén kivül való dolog, s az átalakulás, a melynél fogva itt a szervezetben czukor képződik, nem természetszerű termék. A növényekben a czukor igen el van terjedve nemcsak a virágokban s gyümölcsökben, hanem a szárak s törzsek nedveiben is. Némely növények, mint néhány kőris-féle — a virágos kőrisfa (fraxinus ornus) s a kereklevelű kőrisfa (fraxinus rotundifolia) — édes ezukortartalmú nedvet izzadnak ki, mely mint manna ismeretes. A mazsolában találni parányi kis, fehér, nagyon édes morzsákat — ezek szilárd czukorból valók, a mely azelőtt a szőlőszem nedvében feloldva volt, de mikor a vízrészek elpárologtak, kristályokban kivált. Véghetetlen számú példákat sorolhatnánk fel, melyek azt bizonyítják, hogy a czukor feloldott állapotban fordul elő. Majdnem az összes gyümölcsök nedve nagyrészt a benne rejlő ezukornak köszöni jó ízét. Szénsavból s vízből képződik kiválóan a növény belsejében a hajtások sejt- anyaga, a mag keményítője, a növénymézga s a czukor. Mind e testek, mint már említők, csak szénből, hydrogénből s oxygénből állanak s chemiai szerkezetűket az jellemzi, hogy bennök az oxygén s hydrogen mindig oly arányban van elegyülve, minő a víz képződésére kell. Ama testeket tehát bizonyos tekintetben olybá vehetjük, mint a szén s víz vegyületeit. A növényekben két fajta czukor van, melyeket az imént neveztünk meg, s melyek a vízmennyiség külömbözőségével tűnnek ki, ezek a nádczukor s a szőllő- ezukor. A föltevés az, hogy ezek a nedvből — vagy talán a keményítőből — akkép
