Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az őrlés és sütés
A kásamalmok. mint a kövek, mivel nem aprózzák fel a gabona héját, a korpát, s e szerint nagyobb százalék lisztet eredményeznek. Végre 1873 végén új fordulat állt be malomiparunkba, a mennyiben a Wegmann Frigyes nápolyi gőzmalomtulajdonos által feltalált, sokkal egyszerűbb s minden tekintetben megfelelő hengerrendszer vétetett általános alkalmazásba. E rendszer szerint a nyersanyag azonban nem morzsol- tatik szét érdes, hornyolt lapokkal (mint a minőkről fönebb tettünk említést), hanem egész 6Íma lapok nyomják azt szét, mely eljárás mellett a korpa nem oszlik fel apró részecskékre s nem is keveredik a liszt s dara közé, hanem egyben marad, mikor is az egyszerű gyakrozás rázkodtatása alatt a buzamag bele shéja szertehull. Ez újítás — úgymond a budapesti iparkamara jelentése, — sokkal egyszerűbbé tette az egész őrlési eljárást, a mennyiben a sok pénzbe s időbe kerülő végetlen daratisztítás a legkisebb fokra szoríttatott ; e mellett pedig a búzából sokkal több finom lisztet s általában jobb minőségű s tisztább lisztfajtákat lehet nyerni. E hengereket kezdetben porczellánból készíték, de ma a Ganz-féle budai világhírű vasöntőgyár azokat öntött vasból készíti számtalan módosulattal, a mint azt a gyakorlati utón szerzett tapasztalatok megkívánták, sőt újabban a nevezett gyár igazgatója Mechwart ez elven alapulva egy egészen új rendszerű hengerszékre nyert szabadalmat, melyet a budapesti nagyobb gőzmalmak próbakép használatba véve, arról úgy nyilatkoznak, mint mely az eddigi őrlő rendszereket minden tekintetben felülmúlja. E hengerszéket két képben mutatjuk be; az egyik feltünteti a szerkezet elvét, a másik a hengerszék külsejét láttatja. E szerkezet alapgondolatja az, hogy az erő- fogyasztás a lehetőleg csökkentessék, illetve, hogy minden munka, mely nem a gabona elaprózására szolgál, tehát minden tengelyágyi súrlódás mellőztessék. Ennek elérésére az őrlőszék áll három egymás fölött levő hengerből, melyek közbülsője hátrább áll; e helyezkedés megkönnyíti az őrlemény lepergését s átjárását. A közbülső henger szilárd tengelyágyban fekszik s a gép ezt hajtja, míg a szélűi levőket fogaskerekek ragadják magukkal. A külső hengerek a középsőhöz szoríttatnak s pedig nem csavarokkal, súlyokkal vagy rugókkal, hanem aczélgyürűkkel, melyek a külső hengerek tengelyére vannak rávonva s melyek a súrlódásnak elhárítok A hengerszéket a garaton öntik fel, a honnan a szemek első sorban egy kis hengerre peregnek s innen az osztórácsra, mely mint az ábrán a kétvégű nyíl mutatja, az őrleményt kettős árban vezeti a hengerek alá, vagyis inkább úgy, hogy a felső mint az alsó henger külön futóárral bírjon. Ez osztórácsot azonban csak akkor alkalmazzák, mikor a hengerszéket darálásra vagy koptatásra használják, mikor természetesen a sima hengereket is hornyoltakkal cserélik fel. A kiőrlésnél az osztórácsot kiemelik s ez esetben a gabona csak egy úton haladva, a hengereket kétszer járja meg. E hengerszék szerkezete tetemes erőt kiméi meg; az erőmegtakarítás, Pilch budapesti műegyetemi tanár mérései szerint, 24 százalékot is tesz ki, mely erőmennyiséget egyéb szerkezeteknél a súrlódás emészt meg, itt pedig a lisztelésre fordíttatik. A kásamalmok. A búza őrletésénél keletkező dara már magában is 21 9. ábra. Mechwart szerkezetének elve.
