Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Az őrlés és sütés
20 Az őrlés és sütés. lyek mindegyike 40 centimeter hosszú s épen annyi átmérőjű. Minden pár alatt egy ékalakú test van, melynek homorú lapjaiban a hengerek úgy forognak, mint valamely vízikerék nyelőválújában. Két-két ilyen hengerszék, tehát hat hengerpár képez egy rendszert, melynek első osztálya daráz, míg a másik lisztez. A darajárat hengerei hosszukban növekvő finomsági fokokban élesen hornyoltak; éleik oldalosan még pedig úgy hajlanak, hogy a henger átmetszete egy óra kapaszkodó kerekéhez hasonlót. A lisztjáratban csak erjij hengerpár van kissé hornyolva, a másik kettő teljesen síma. Ellenben az aljazotok összes hornyolatai mind reszelősen vannak felvágva. Már most ha a hengerek egymás felé forognak, mi közben a garatból gabnaszemek peregnek közzéjök, a hengerek ezeket megragadják, megtörik s vagy az egyik vagy a másik oldalon a hengerek s aljazatuk közti még szűkebb térbe juttatják, a hol az elaprózás még tovább foly. Az egy hengerpáron áthaladt anyagot egy garat fogja fel s mindjárt beömleszti a következő pár közzé, melynek közei tér- mészetesen még szorosabbak ; a szorosabbra állítást lielykező csavarokkal eszközük. A hengerek járása még azzal a sajátszerűséggel bír, hogy az egyik a másikat megelőzi, s ennélfogva az élek nemcsak metszenek, hanem tépnek is. E czélból az a henger, melyet a gép hajt, 16 fogú hajtóval bír, míg a másik 17 fogúval. Az által, hogy e hajtők által az egyik henger mozgása a másikra származik át, az előbbi forgását valamivel korábban fejezi be s a rendes hajtósebesség mellett 229l/2 fordulást tesz perczenként, míg a második csak 216 fordulást. Ha az egyszeri átjáratban az első hengerszékben az őrlendő anyag megdaráltatott, szitákkal héjra, lisztre s darára kiilöníttetik el, s az utóbbi a második székben teljesen lisztté erőltetik. A hengermalom azonban csak búzát őröl, mert a rozsnál a bél s héj közt az összefüggés nagyon szilárd. Az első járat azonban a rozsot legalább is jó megdarálhatja. De a hengermalmuk búzalisztje finomságra nézve minden mást felülmiil s azért finom süteményekre való használatban páratlan ; egy másik jelessége, hogy szállítható, tározható, mivel a búza egészen szárazon kerül őrlés alá. A műmalmok kiváló termelő képességét s azoknak hazánk közgazdaságát emelő hatását Széchenyi István gr. még a 30-as években fölismervén, megalapítá 300.000 frtnyi részvénytökével a máig is virágzó budapesti hengermalmot, melynek fényes eredményei a tőkepénzeseket utóbb arra ösztönözték, hogy pénzöket a nyereséggel járó iparágba fektessék s gyors egymásutánban szerte a hazában, de különösen Budapesten számos részvénytársulat alakult műmalmok felállítására. Magában a fővárosban 1870-ben 14 gőzmalom állt fenn 465 pár őrlőkővel, 64 nagy s 104 kis hengerlábbal, melyek IOV2 millió mázsát voltak képesek évenkint feldolgozni. Az egész országban fenálló gőzmalmok száma 514, melyhez még mintegy 27.000 egyéb vizi-, szél- s szárazmalom járul. Az első műmalom alapításától fogva mintegy harmincz éven át azonban semmi lényeges technikai javítás nem eszközöltetett műmalmainkban. Az őrlést kővel végezték, melyek többé-kevésbbé voltak érdeslapokkal ellátva, s javítás csak a kövek gyors s biztos egyensúlyi! forgására nézve történt. Hiányok pedig egyre mutatkoztak, s mivel a külföldön is föllendült a malomipar s a hazai, különösen a budapesti, a mögött elmaradni nem akart, a 70-es évek elején kísérletet tett a különféle megjavított őrlési rendszerek behozatalára. E kísérletek folytán fölismertetett, hogy a hengerek határozottabban czélszerűbbek, WÊÊÊÊÊË 8. ábra Örlőhengerek.
