Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Bevezetés
10 Bevezetés. Egyáltalán azok a külömböztetések, melyeket a chemia tesz, igen gyakran csak az átnézet könnyebbségére valók, s a cbemiai rokonságok megítélésében korántsem szabad magunkat attól a gondolattól vezéreltetni, bogy a természet egyedüli törekvése aljakból s savakból sókat képezni s hogy egyszerűbb termékeinek ennélfogva vagy az egyik vagy a másik osztályba kell tartozniok. A víznek roppant nagy a törekvése kénsavval vegyülni ; a közönséges salétromsav enélkiil nem is lehet meg; mindkét sav azonban könnyen letesz róla, ha pótlásul valami alkálit, fémoxydot vagy ilyesmit nyer — a víz tehát egészen alji magatartást követ. Ha pedig azt látjuk, hogy másrészről a legerősebb alkaliak, natron, kali stb., szintén nem lehetnek el víz nélkül, s hogy ezekkel szemben gyönge sav tulajdonságaival lép föl, a külörn- böztető jegyeket, melyeket a cliemiai testek e fő osztályára nézve felállítottak, elégte leneknek fogjuk találni belső természetűk jellemzésére nézve. A. szerves aljak azért összeségökben szintén nem határolhatok el oly élesen a többi szerves testtől. Nagyon nevezetes az a heves befolyás, melyet az itt szóban levő testek majd mindnyája az emberi vagy állati szervezetre gyakorol, ha ennek anyagcseréjébe bevezettetnek. Némelyeknél ez annyira fokozódik, hogy erős méregként hatnak, mely, kis adagban is, kimaradhatatlan halált okoz, erre nézve csak a strychnint hozzuk föl ; másoknál a hatás, a mennyiben a bevett mennyiség nem volt nagy, igen kellemes, erre elég bizonyságul szolgál a kávé, théa, opium, dohány stb. élvezete. Eme erősen ható tulajdonságuknál fogva a növényaljak vagy alkaloidok az orvoslatban is nyernek alkalmazást. v A szerves aljak épúgy mint a szerves savak a növényekben igen el vannak terjedve ; számuk ezzel azonban még nincsen kimerítve, mert a természet által önként termesztettekhez sorakozik a kísérleti chemia által mesterségesen előállított aljak nagy száma. A szerves aljak általában nitrogént tartalmaznak, a melynek híjával vannak a szerves savak. A vízben kevésbbé oldhatók mint a borszeszben s étherben s ez utóbbiak oldatából keserű ízű szilárd testekként kristályozódnak ki, melyek némelyike nagyobb hőmérsékletben könnyen, mások csak megbomlasztással illasztliatók el. Alji természetök nem igen erős; szerves s szervtelen savakkal ugyan sókat képeznek, de ezek állandósága a szervtelen alkaliák behatásával szemben csak csekély. Egyáltalán az anyagok ez osztályánál a ráhatások, melyeket az állati test gyakorol, gyakran sokkal érzékenyebbek, mint azok, melyeket a kísérletező chemia eddigelé kitalált. Minthogy alább a fontosabb növényi aljakról kiilön-külön lesz alkalmunk szólani, beérjük itt azzal, hogy a természetben előforduló néhány más aljat legalább név szerint felsorolunk. A kávéban, téában, matéban s hasonló táplálékban 4 atom nitrogénből, 16 atom szénből, 10 atom hydrogénből s 4 atom oxygénből álló alkaloid foglaltatik : a caffein vagy thein ; az ópiumnak hatékony alkotó része a morphin ; a chinin (Gw Hs* N2 (h) benn van a china kérgében. A mérges atropin (Cs* Ha3 NOa) ott van a maszlagos nadragulyában, a strichnin igen bőven a nux vomicában ; a dohány hatása főkép a nikotinban rejlik ; a sajátságos keserű ízű komló, spárga, vadgesztenye, maszlagos redőszirom stb. alkaloid természetűek. A szerves testek két osztálya, a savak s aljak, azonban a szerves világban keletkező chemiai testeknek aránylag csak igen kis számát foglalják magukban. Igen számos más test van, melyek oly határozott pártállást nem foglalnak el, de melyek a testi szervezetek fejlődésére s a chemiai vizsgálatra nézve nagy jelentőségűek. Ezeket a chemia közömbös testek névvel illeti. Ha az itt szóban álló testek nagy számából csak e neveket soroljuk fel :
