Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 3-4. kötet (Budapest, 1878, 1879)
4. kötet - Bevezetés
Táplálkozási anyagok. 11 fehérje, növényrost, izomállomány, zsír, keményítő, sikér, czukor s borszesz, ebből már nyílván való, hogy ezek szemügyre vétele a szerves lények táplálkozásával s ' fejlődésével szoros kapcsolatban van. Táplálkozási anyagok. A viz, szén s ammóniák szervtelen alkotó részekből úgy látszik, csak a növény tud megélni. Igaz, hogy szerves világ legalacsonyabb fokán a növény s állat közti kíilömbségek oly csekélyek, hogy némelyiknél kétséges, melyikbe is sorozandó ; az anyag szervezése azonban talán mégis a növénynek kizárólagos munkája s az állat a maga fejlődésére már csak az amaz által valamely alakban számára készített terméket használja. Bár mily különböző is az állatok természete — mert nem tagadható, hogy az ! osztriga más módon táplálkozik, mint a sas, a mélie máskép mint az ember, sőt a miveit európai táplálkozási módját sem vethetjük össze az eszkimóéval vagy az indiánéval, nem is véve számba a szert, melyet mindkét részen ugyanarra a czélra használnak — de bármily jelentékenyek is e külömbségek, ezek mégis inkább a táplálék külső alakjára vonatkoznak s kevésbbé chemiai lényegökre. Ha az izmokat, inakat, vért, csontokat s az állati test egyéb alkotó részeit vizsgáljuk, azt találjuk, hogy összetételökben a nitrogén, igen nevezetes részszel bir. Az következik ebből, hogy a táplálékoknak, melyeknek az a rendeltetésök, hogy egyrészt az élettevékenységhez szükséges testi meleget fejleszszék, másrészt az elhasznált anyagokat pótolják, a minek következtén az egyes szervek folytonos átalakulásnak s megújulásnak vannak alávetve, mondjuk, e táplálékoknak nem szabad csupán szénből, hydrogénből és oxygénből államok, miből áll pl. a keményítő s czukor, hanem, hogy ezek mellett a testbe nitrogéntartalmú anyagokat is kell juttatni. Azonkívül kell gondoskodni a szükséges ásványi anyagok pótlásáról : mészről a csontok, fogak stb. számára, konyhasóról, mely többi közt a vérfolyadék s nyál képzésére stb. szükséges. Ha a nitrogéntartalmú táplálékok a megújhodásra elkerülhetetlenül szükségeI sek, a nitrogénhíjások meg a testi gép fűtésére valók az által, hogy az emésztés által feloldva a vérbe mennek át s ezzel a tüdőkben a belehelt levegő oxygénje által, természetesen lángtünemény nélkül, elégnek. Erre a legjobb bizonyítékot szolgáltatja a bőmennyiségű szénsav, mely a kilehelt levegőben épen úgy foglaltatik, mint a kályha felszálló levegőjében. Az oxydálásnak következménye a test hőmérsékletének megmaradása. Ez elégésben egyébiránt résztvesznek a széntartalmú alkotó részekkel biró nitrogéntartalmú táplálékok is, mert a bekövetkezett emésztéssel, minden eredetkülömbség megszűnik. A táplálékok nitrogénje azonban nem válasz* tódik ki a tüdők által. ! A nitrogéntartalmú táplálékok, mert bennök mindig benfoglaltatik a többi három szerves elem is, a lélekzést s ezzel a test élettevékenységet e szerint magukban is fentarthatják, a mi a nitrogénhíj as eleségről egy magában nem mondható el. Nem élhetünk tehát egymagából a czukorból, épen úgy nem a keményítőből vagy borszeszből, s noha joggal állítják azt, hogy a hideg téli levegőben dolgozó munkásnak olcsó pótlék a hús helyébe a borszesz, ez csak úgy értelmezendő, hogy a testre nézve némelykor nagyobb fontosságú lehet a folytonos kisugárzás által elveszett hőnek kipótlása, mint épen az izmok s inak újításáról gondoskodni. És ezt teszik a borszesznek könnyen oxydálható alkotó részei különös erős hatással. Hosszabb ideig folytatva azonban az ily ellátás érzékenyen megboszulná magát. Viszont meg azt kellene hinnünk, hogy a hústáplálék chemiai összetételénél fogva teljes kárpótlást nyújt a testünkből kiváló anyagokért, s hogy mint ilyen a legjobb táplálékul ajánlható. E föltevés is azonban hamis, mert mennyiségre nézve sokkal csekélyebb 2*
